Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

 

Éleskővár

Éleskővár
Ország Magyarország
Mai településSzilvásvárad

Épült13. század
Elhagyták1364 előtt
Állapotaromos, pusztuló
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Éleskővár (Magyarország)
Éleskővár
Éleskővár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 05″, k. h. 20° 25′ 04″48.084722°N 20.417778°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 05″, k. h. 20° 25′ 04″48.084722°N 20.417778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Éleskővár témájú médiaállományokat.

Éleskővár (helyenként csak Éleskő) Szilvásvárad mellett, a bükk-vidéki Kukucsó-völgy, Tófalu-völgy és Szalajka-völgy által határolt vonulatának csúcsán található várrom. A területre túraút nem vezet, mivel a vidék az erdőgazdaság által jelenleg is használt övezet, így a környék turisztikai szempontból nincsen kiépülve. A várrom megközelítése Szilvásváradról a Tótfalu-völgyben vezető műútról letérve az erdészeti feltáró úton, vagy az egykori kisvasút nyomvonalán indulva a Szalajka-Halastó megállótól Bánkút felé a Kukucsó-völgy elejéig eljutva, és onnan az erdészeti feltáró úton lehetséges. A vidék kerékpárral is könnyedén megközelíthető, de mivel a területen rendszeres a fakitermelés, érdemes fokozott óvatossággal közlekedni, illetve a táj jellegének ilyenformán történő gyakori változása miatt térképet használni. A várat is magán viselő Éleskő vonulata messziről is látható, de a várrom csak a szemközti Kalapat hegyről látható, a völgyekből nem.

Történeti áttekintés

Az Éleskővár romja azért bír különösen nagy történeti értékkel, mert a tatárjárás előtti időkben épült kevés kővár egyike. A történészek a területet egykoron uraló Miskolcz nembeli Panyitnak tulajdonítják a vár építését, első írásos említése 1360-ból való, I. Lajos király egyik okleveléből. 1364-ben, következő említésekor már romvárként említik. Hadi jelentőséggel nem bírt, inkább közigazgatási jelentősége lehetett.

Éleskővár mondája

Éleskő egy 1686. évi rézkarcon
Éleskővár nyugati falai

Egy, a várhoz tartozó régi mondát Balogh Béni idézett fel Éleskővár kincse című 1971-es művében, amelyben mondákat, legendákat gyűjtött össze.

Éleskővár legendája a tatárjárás idején datálódik, amikor is Bakó Gáspár, a vár ura tömlöcbe vetette Eszes Márton favágó Gabó nevű fiát, mert közte és lánya, Ildikó között szerelem szövődött. Éleskővárat Batu kán seregei kezdték ostromolni, Ildikó fogságba esett, de a börtönéből kiszabaduló Eszes Gabó példátlan bátorsággal, vitéznek öltözve felkereste a tatár sereget, és Ildikóért cserébe kincseket ajánlott. A tatárokat egy szűk völgybe vezette, ahol medvére hasonlító hangokat adott, amitől a tatárok megrettentek és elvonultak. Így nem csak Ildikó, hanem Éleskővár is megmenekült a tatároktól. Eszes Gabó bátorsága nyomán várkapitány lett, és Ildikót is feleségül vehette.

Az erdő egykoron elzárt világában a hőssé nemesedett favágó szájhagyománya évszázadokon át fennmaradt.

Az Éleskővár-alji-sziklaüreg

Az Éleskővár alatti hegyoldal sziklás vonalán, a Tótfalu-völgy felőli lejtőn található a Tótfalusi-hármasüreg, más néven az Éleskővár-alji-sziklaüreg, amely Magyarország egyik nyilvántartott barlangja (barlangkataszteri szám: 5341-22). A sziklaüreg hossza mindössze 2 méter, a legnagyobb magassága 1 méter.

További információk

Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia

Kembali kehalaman sebelumnya