Óhodász

	Óhodász (Althodis)
	Óhodász
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Városhodász része
Járás	Városhodász
Alapítás éve	1374
Polgármester	Johann Wallner (SPÖ)
Irányítószám	7464
Forgalmi rendszám	OW
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″47.314643°N 16.377354°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 53″, k. h. 16° 22′ 38″47.314643°N 16.377354°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Óhodász témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Óhodász (németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas) Városhodász része, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Rohonctól 7 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység déli oldalán fekvő hegyvidéki település.

Nevének eredete

A falut egykor hódvadászok lakták, innen a neve.

Története

1374-ben "Hodaz" néven említik először, a Németújvári grófok alapították német telepesekkel. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott.^[1] 1532-ben a török teljesen elpusztította, 1559-ben a Batthyányak horvátokkal telepítették újra. 1580 körül lakói felvették a református hitet. 1621-ben Bethlen hadai felégették. 1634-ben gróf Batthyány Ádám áttérését követően lakói is visszatértek a katolikus hitre. 1650-ben pestis néptelenítette el.

Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."^[2]

Fényes Elek szerint "Ó-Hodász, horvát falu, Vas vmegyében; 179 kath. lak. A rohonczi urad. tartozik."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Ó-Hodász. Házszám 50, lélekszám 316. Lakosai r. kath. vallású horvátok. Postája Város-Hodász, távírója Rohoncz. A falu házai szétszórtan, hegyoldalon fekszenek. Földesura a Batthyány-család volt."^[4]

1910-ben 336, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Városhodászhoz csatolták.

Nevezetességei

A „Szent Kereszt Felmagasztalása” tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
A településen 4 km hosszú Európában egyedülálló gomba tanösvény található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]