Összefogás Párt
Az Összefogás Párt 2009. november 17-én alakult magyarországi politikai párt volt Szepessy Zsolt, Monok polgármesterének vezetésével. Önmagukat „problémamegoldó pártnak” definiálták, s harmadik utasnak (azaz se nem jobb, se nem bal) tartották.[2] 2018. július 31-én a pártot megszüntették. PolitikájaAz Összefogás Párt a politika erejét nem a jelenlegi politikai elittől, hanem a társadalom összefogó erejétől várja. Nézete szerint hiteles, felelős és ténylegesen többségi akaratot megjelenítő politikát csak a civil társadalom összefogásával lehet megvalósítani. Alapfeltevése, hogy a politikai-gazdasági döntést ott kell előkészíteni, ahol a politikai-gazdasági döntés nyomán létrejövő intézkedés majdan hatni fog. Ennek értelmében az Összefogás Párt a politika decentralizációját kívánja elérni és be akarja vonni a döntéshozás folyamatába a civil társadalom minden rétegét. Ezzel el akarja érni többek között azt, hogy döntései nyomán ne diktátumok, hanem társadalmi egyeztetéssel és közmegegyezéssel megalkotott intézkedések szülessenek. A szociális kártyaA szociális kártyának a párt által kívánt (és Szepessy révén Monokon a gyakorlatban is alkalmazott) formája, hogy a segélyezett a támogatások 60%-át erre a kártyára kapja, a maradék 40%-ot pedig készpénzben. A szociális kártyával nem lehet alkoholt, illetve dohányárut vásárolni, amivel biztosítva van, hogy a segély valóban a rászoruló felzárkóztatását, a társadalomba való visszaállítását, illetve létszükségletük kielégítését szolgálja. Az ötlet nagy nyilvánosságot kapott a magyar médiában és a 2010-es választások kampányának egyik felkapott ötlete lett.[3] A párt a szociális kártya bevezetéséről népszavazást is kezdeményezett[4] (tekintettel arra, hogy a kártyát egy felmérés szerint a lakosság 75%-a támogatja[5]), de az OVB ezt elutasította. Az Újkor csoport benyújtotta a kezdeményezést az Alkotmánybíróság elé felülvizsgálatra, mert szerintük az több ponton sérti az egyének jogait.[4][6] Segély helyett munkabérA párt politikai céljainak másik megjelenése a Szepessy által Monokon bevezetett, szintén sokat vitatott helyi rendelet volt, miszerint csak az kaphat segélyt aki vállalja, hogy a közösség érdekében munkát vállal. Ezt az ötletet más pártok is felkapták, a Fidesz-kormány 2010-től számos elemét átvette.[7] A Bajnai-kormány "Út a munkához program" néven 2009 januárjától bevezetett intézkedése csak látszólag volt hasonló, mert a közfoglalkoztatásban résztvevők munkát végeznek, amelyért munkabér jár, jogosultságokat, szolgálati időt, a járulékfizetéssel pedig nyugdíjjogosultságot szereznek.[8] Összefogás az összefogás ellen2014. január 23-án az MSZP, Együtt 2014, Párbeszéd Magyarországért, Magyar Liberális Párt, Demokratikus Koalíció által létrehozott politikai szövetség jelképesen felvette az Összefogás nevet.[9] Ez ellen lépett fel az Összefogás Párt egy feljelentéssel. Szerintük ez név-, szlogen- és védjegylopás.[10] A párt attól félt, hogy a Mesterházy Attila vezette szövetség alternatív megnevezése rontja az Összefogás Párt hírnevét. A politikai szövetség ezért március 6-tól Kormányváltásra változtatta a nevét.[11] Népszavazási kezdeményezés2015 januárjában Szepessy népszavazási kezdeményezést adott be a vasárnapi zárva tartás ellen. A magyar törvények értelmében ugyanebben a témában mindaddig nem lehet másik kezdeményezést beadni, amíg kérelmét el nem bírálják. Kezdeményezését a választási bizottság formai okokra hivatkozva elutasította, ezután Szepessy a fellebbezési határidő legutolsó napján fellebbezést adott be. Így kezdeményezése elbírálásának határideje már a vasárnapi zárva tartás bevezetése utánra került.[12] A párt feloszlatása2018. július 31-én Szepessy bejelentette, hogy a pártot feloszlatja.[13] A párt a 2014-es és a 2018-as választások támogatásaiból összesen 728 millió forint tartozást halmozott fel.[14] Választási eredményekOrszággyűlési
A 2015. február 22-i veszprémi időközi parlamenti választáson a párt jelöltje, Szepessy Zsolt elnök 45 szavazatot szerzett, az összes voks 0,14%-át.[16] Jegyzetek
|