1803 a tudományban

Az 1803. év a tudományban és a technikában.

• augusztus 9. – Robert Fulton amerikai feltaláló első gőzhajójának kísérleti útja a Szajnán.
• Thomas Telford skót mérnök hozzákezd a Kaledóniai-csatorna tervének megvalósításához.

• Smithson Tennant brit kémikus felfedezi az irídiumot és az ozmiumot
• Jöns Jakob Berzelius Wilhelm Hisinger svéd geológussal együtt felfedezi a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).

• Claude Louis Berthollet francia kémikus: Essai de statique chimique
• Lazare Carnot: Géométrie de position (A helyzet geometriája)

• április 1. – Miles Joseph Berkeley angol botanikus († 1889)
• május 12. – Justus von Liebig német vegyész. Fontos szerepet játszott a szerves kémia rendszerezésének első időszakában és a mezőgazdasági kémia alapelveinek lefektetésében († 1873)
• május 24. – Charles Lucien Bonaparte francia természettudós, I. Napóleon francia császár unokaöccse († 1857)
• október 3. – John Gorrie orvos, feltaláló; feltalálta és 1851-ben szabadalmaztatta az első mechanikus hűtőgépet^[1] († 1855)
• október 16. – Robert Stephenson angol gépészmérnök. Apjához hasonlóan igen jelentősen hozzájárult a vasutak fejlesztéséhez († 1859)
• november 16. – Jean Pierre Louis Girardin francia kémikus († 1884)
• november 29. – Christian Doppler osztrák fizikus, főként a róla elnevezett Doppler-effektus fölfedezéséről ismert († 1853)

• április 6. – Sir William Hamilton skót diplomata, régész, vulkanológus (* 1730)^[2][3]

• szeptember 16. – Nicolas Baudin francia tengerészkapitány, térképész, felfedező (* 1754)
• október 14. – Aimé Argand svájci fizikus és kémikus, a róla elnevezett lámpa feltalálója (* 1750)