1804-es amerikai elnökválasztás

5. elnökválasztás az Egyesült Államokban
1800 1804. november 6. 1808
Részvétel	23,8%
Párt	Demokrata-Republikánus Párt	Föderalista Párt
Elnökjelölt	Thomas Jefferson	Charles C. Pinckney
Állam	Virginia	Dél-Karolina
Alelnökjelölt	George Clinton	Rufus King
Elektorok	162	14
Szavazatok	104 110 72,8%	38 919 27,2%
Az elnökválasztó elektorok száma az USA tagállamai szerint
A Wikimédia Commons tartalmaz 1804-es amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának előírása szerint 1804. november 2-tól, péntektől 1804. december 5-ig, szerdáig az országban elnökválasztást tartottak. A hivatalban lévő elnök, Thomas Jefferson, a Demokrata-Republikánus Párt jelöltje legyőzte a dél-karolinai föderalista jelöltet, Charles C. Pinckney-t, így második ciklusba is beiktatták. Ez az első elnökválasztás, amelyet már a tizenkettedik alkotmánymódosítás ratifikálása után tartottak, amely megreformálta az elnök és az alelnök megválasztására vonatkozó eljárásokat.

Jeffersont pártja bármiféle ellenállás nélkül újra jelölte, alelnökjelöltjeként Aaron Burr helyére George Clinton New York-i kormányzót választották. John Adams korábbi elnök visszavonulása után a föderalisták Pinckney-hez fordultak, aki az 1800-as választáson Adams alelnökjelöltjeként futott.

Jefferson bár 1800-ban szűken győzte le Adamst, széles körben népszerű volt az erős gazdaság és Louisiana Franciaországtól való megvásárlása miatt, ami megduplázta az Egyesült Államok területét. Szinte minden államot magával vitt, beleértve a föderalista Új-Angliát is. Jefferson 45,6%-kal hagyta le Pinckneyt, így az 1804-as elnökválasztás is az egyik legmagasabb szavazati különbséggel fejeződött be.

Bár az 1800-as elnökválasztás szorosan végződött, Jefferson hivatali ideje alatt folyamatosan egyre népszerűbbé vált. Az amerikai kereskedelem fellendült az európai franciaellenes koalíciós háborúk során az ellenségeskedés ideiglenes felfüggesztése miatt, ami a több mint 2 millió km² területű Louisiana megvásárlásához vezetett.  

A Demokrata-Republikánus Párt jelöltjei, 1804
Thomas Jefferson	George Clinton
elnökjelölt	alelnökjelölt
Az Egyesült Államok elnöke (1801–1809)	New York kormányzója (1777–1795 & 1801–1804)

Az 1804. februári demokrata-republikánus kongresszusi jelölőgyűlés választotta ki a két jelöltet. Az előző választásoktól eltérően a jelölőgyűlés nem titokban ülésezett. Jefferson újra jelölésében egyáltalán nem volt kétség, a kérdés az volt, hogy kit jelöljön a párt Aaron Burr alelnök helyére, akinek kapcsolata Jeffersonnal megromlott. George Clintont, New York kormányzóját választották Jefferson alelnökjelöltjévé, folytatva a hagyományt, mely szerint egy virginiai és egy New York-i jelöltet indítanak.

Alelnökjelölt-szavazás eredményei
George Clinton New York kormányzója 67	John Breckinridge Kentucky szenátora 20	Levi Lincoln államügyész 9	John Langdon New Hampshire volt szenátora 7	Gideon Granger postaügyminiszter 4	William Maclay Pennsylvania volt szenátora 1

A Föderalista Párt jelöltjei, 1804
Charles C. Pinckney	Rufus King
elnökjelölt	alelnökjelölt
Franciaország volt amerikai nagykövete (1796–1797)	Nagy-Britannia volt amerikai nagykövete (1796–1803)

A föderalisták nem tartottak jelölőgyűlést, de vezetőik megállapodtak abban, hogy Charles C. Pinckney-t elnökjelöltként, Rufus Kingt pedig alelnökjelöltként indítják. Pinckney harcolt az amerikai függetlenségi háborúban és miután az ország győzelmet aratott, nemzeti jelentőséget nyert vele és a föderalisták abban reménykedtek, hogy Pinckney elnyer néhány déli szavazatot, amelyeket az előző választáson Jefferson vitt.^[1]

Miután a föderalisták vezetője, Alexander Hamilton az Aaron Burr-el folytatott párbaja során 1804 júliusában meghalt, elvette annak reményét a föderalistáktól, hogy legyőzzék a népszerű Jeffersont. A vezető nélküli és szervezetlen föderalisták nem tudtak sok támogatást kapni Új-Anglián kívül. A föderalisták alkotmányellenesnek minősítették Louisiana megvásárlását, bírálták Jefferson ágyúnaszád-haditengerészetét és azt állították, hogy Jeffersonnak több gyermeke is született szeretőjétől, egy Sally Hemings nevű rabszolganőtől, ám a pártnak nem sikerült felpezsdítenie a Jeffersonnal szembeni ellenállást. Jefferson expanziós politikája és a kormányzati kiadások csökkentése széles körben népszerűvé tették.

Jefferson elsöprő győzelmet aratott, négy államot is elnyert az öt államból álló Új-Angliából. Pinckney csak két államot, Connecticutot és Delaware-t vitte magával. Ez az első választás, ahol a demokrata-republikánusok nyertek Marylandben, Massachusettsben, New Hampshire-ban és Rhode Islandban. Massachusetts utoljára szavazott a demokrata-republikánusokra, 1820-ig a föderalisták mellett állt.

A különbség 5% alatt volt:

1. New Hampshire, 4,02% (702 szavazat)

A különbség 10% alatt volt:

1. Massachusetts, 7,16% (3 955 szavazat)

• A Historical Analysis of the Electoral College. The Green Papers. (Hozzáférés: 2005. március 20.)
• A New Nation Votes: American Election Returns 1787-1825
• Presidential Election of 1804: A Resource Guide from the Library of Congress

• Election of 1804 in Counting the Votes Archiválva 2019. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.