Az Abel-díj (hivatalos nevén Niels Henrik Abel Matematikai Díj, norvégul: Abelprisen) a Norvég Tudományos Akadémia által 2003 óta évente odaítélt kitüntetés a matematika területén elért tudományos eredmények elismerésére.[1] A díjat a norvég királyi család képviselője adja át ünnepélyes keretek között az Oslói Egyetem Aulájában, ahol 1947 és 1989 között, majd 2020-tól a Nobel-békedíjat osztották ki. A két legrangosabb matematikai díj egyikének számít (a Fields-érem mellett); egyenértékűnek tekintik a Nobel-díjjal, amelynek kitüntetett tudományágai között nem szerepel a matematika.[2][3][4][5]
Nevét Niels Henrik Abel (1802–1829) norvég matematikusról kapta, így tisztelve meg emlékét. Az Abel-díj alapszabálya kimondja, hogy a díj „hozzájárul a matematika társadalmi helyzetének növeléséhez, s ösztönzi a gyermekeket és fiatalokat a matematika iránti érdeklődésre”.[1]
A díjazottakat a Norvég Tudományos Akadémia által felkért ötfős nemzetközi Abel Bizottság választja ki, amelynek 2004-től 2006-ig tagja volt a magyar Lovász László is.[6] A Nobel-díjak mintájára készült elismerés 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár (2019-ben még 6 millió NOK volt).[7]
Története
Az Abel-díj története 1899-ig nyúlik vissza. Miután Sophus Lie norvég matematikus megtudta, hogy a tervezett Nobel-díj nem fogja jutalmazni a matematika terén elért eredményeket, javasolta, hogy Niels Henrik Abel 100. születésnapja alkalmából alapítsanak matematikai díjat.[8]II. Oszkár király hajlandó volt a díjat finanszírozni, Ludwig Sylow és Carl Störmer matematikusok pedig a Norvég Tudományos Akadémia elődjével, a Christiania Tudományos Társasággal szoros együttműködésben kidolgozták a javasolt díj alapszabályzatát. Lie halálával az ügy megtorpant, majd Norvégia és Svédországperszonáluniójának1905-ben történt felbomlása jó időre levette napirendről az Abel-díj létrehozásának tervét.[8]
Az ötlet Abel közelgő 200. születésnapja előtt került ismét elő. Miután a tudományos akadémia és a kulturális tárca támogatta, az üzleti körök részéről pedig támogatási nyilatkozatok születtek, 2001-ben felállítottak egy munkacsoportot a javaslat kidolgozására, amelyet májusban mutattak be Norvégiaminiszterelnökének. 2001 augusztusában a norvég kormány bejelentette, hogy a díjat 2002-től, Abel születésének kétszázadik évfordulójától osztják ki.[8]2002-ben Atle Selberg tiszteletbeli Abel-díjat kapott, de az első tényleges Abel-díjat 2003-ban adták át.[9][10]
A díjazott kiválasztása és a finanszírozás
Abel-díjra bárki tehet javaslatot, az önjelölés azonban nem megengedett. Csak élő személy jelölhető. Amennyiben a díjazott – miután győztessé nyilvánították –, meghal, a díjat posztumusz adják át.[11]
A Norvég Tudományos Akadémia öt vezető matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján ítéli oda a díjat. A bizottságnak a norvég akadémia egyik tagja az elnöke, a másik négy tag 2-2 évre kap megbízást, lépcsőzetesen (tehát két tag cserélődik páros évben, kettő páratlan évben).[6]
A bizottság tagjait a Norvég Tudományos Akadémia nevezi ki a Nemzetközi Matematikai Unió és az Európai Matematikai Társulat ajánlása alapján.[12]
A bizottság első ülésén ajánlást kér 40-50 vezető matematikustól (korábbi díjazottak, más kitüntetések birtokosai stb.). Az ajánlottak közül választja ki azt a kb. 10 személyt, akikről más szakértőktől véleményt, néha összehasonlítást kér. A bizottság fő ülésén ezt a listát szűkítik le egyre. A kiválasztás szempontjaiban a bizottság keze nincs megkötve.[6]
A díj alapításakor a norvég kormány 200 millió norvég koronás (kb. 20 millió euró) alapot hozott létre. Kezdetekben a díjat az Abel Alapítvány, 2013-tól viszont a nemzeti költségvetés finanszírozza. A pénzfelhasználást egy testület ellenőrzi, amely a Norvég Tudományos Akadémia által megválasztott tagokból áll. Amennyiben az Abel Bizottság egy adott évben nem talál méltó díjazottat, a díjat nem ítélik oda. A megmaradt pénzt visszautalják az Oktatási Minisztériumnak.[13]
„Kulcsszerepet játszott a matematika számos részének modern formájának kialakításában, ideértve a topológiát, az algebrai geometriát és a számelméletet.”[* 1]
„A nem-lineáris parciális differenciálegyenletek elméletéhez való átütő és termékeny hozzájárulásukért és az elmélet geometriai elemzésekben való felhasználásáért.”[* 13]
„A Nagy Fermat-tétel lenyűgöző bizonyításáért a félig elliptikus görbékre vonatkozó moduláris sejtés révén, új korszakot nyitva a számelméletben.”[* 14]
„Geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként.” „Elméletei forradalmasították például a szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket.”[* 18]
„A legtágabb értelemben vett topológiához, és különösen annak algebrai, geometriai és dinamikai vonatkozásaihoz nyújtott úttörő hozzájárulásáért”[* 22]
„A nemlineáris parciális differenciálegyenletek szabályossági elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért, beleértve a szabad határérték problémákat és a Monge–Ampère egyenletet.”[* 23]
↑Alfred Nobel soha nem adott magyarázatot arra, hogy mi motiválta a matematika hiányát a díjazott tudományágak közül. Vannak, akik úgy vélik – minden bizonnyal tévesen –, hogy személyes indítékokról van szó. Lásd: Hajnal István: Miért nincs matematikai Nobel díj?. matekarcok.hu, 2018 [2021. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
↑Nils A. Baas: 2002—an Honorary Abel Prize to Atle Selberg. In The History of the Abel Prizeand the Honorary Abel Prize. (angolul) Oslo: The Norwegian Academy of Science and Letters. 9. o. arch Hozzáférés: 2021. március 26. (PDF, 182 KB)
↑Atle Selberg (angol nyelven). mathshistory.st-andrews.ac.uk. MacTutor History of Mathematics Archive, 2015 [2021. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
↑ abThe Abel Committee 2020/2021 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2021. [2019. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
↑The Abel Prize Laureate 2004 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2004. március 25. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
↑The Abel Prize Laureate 2007 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2007. március 25. [2021. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
↑The Prize Announcement (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2008. március 27. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
↑Szemerédi Endre (PDF, 62,2 KB). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2012. március 21. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
↑Hans Munthe-Kaas: Lovász and Wigderson to share the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2021. március 17. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
↑Citation - Dennis Parnell Sullivan (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2022. március 17. [2022. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
↑Citation - Luis A. Caffarelli (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2023. március 22. [2023. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 25.)
The History of the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2013. december 10. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)