|
Aguascalientes (település)
Aguascalientes (nevének jelentése: forró vizek) nagyváros Mexikóban, Aguascalientes állam fővárosa. 2010-ben mintegy 722 000-en lakták, de a hozzá tartozó, három községből álló agglomeráció lakossága a 930 000-et is meghaladta.[1] A város egyike Mexikó legélhetőbb városainak: egy felmérés szerint a legtisztább város egész Latin-Amerikában,[2] fontosnak tekintik a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést,[3] és üzleti szempontól is kedvező a környezet: 2012-ben Mexikó második legjobb befektetési klímájú városának mérték.[4] FöldrajzFekvéseA város Mexikó középső részén, a Mexikói-fennsíkon, a Nyugati-Sierra Madre hegyeinek keleti lábánál terül el. Legnagyobb része 1860–1880 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekvő síkság, de keleti városrészei már egy alacsony dombvidékre kúsznak fel. Állandó folyója a San Pedro, mely a város nyugati határában folyik északról dél felé. Ennek több mellékfolyója (San Nicolás, El Cedazo, San Francisco) is átszeli a várost, de ezekben a száraz éghajlat következtében nem állandóan folyik víz.[5] ÉghajlatA város éghajlata meleg, de nagy forróság soha sincs: a havi átlaghőmérsékletek a januári 22,3 °C és a májusi 30,7 °C között vannak, a mért melegrekord 37,0 °C volt, a legnagyobb hideg pedig -5,0 °C. Csapadék viszonylag kevés hull, összesen évi 476 mm, ennek is kb. 80%-a a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt.
KözlekedésA város fontos útvonalak metszéspontjában fekszik: a 45-ös főút észak-déli irányban halad át rajta, a 70-es pedig kelet-nyugati irányban. Nem érinti a várost, de hozzá igen közel indul a 71-es út két szakasza, az egyik Jalisco, a másik Zacatecas állam irányába. Aguascalientest érinti a Mexikóváros és Ciudad Juárez közötti fontos vasútvonal is.[7] A légiközlekedést a Jesús Teran Peredo nemzetközi repülőtér biztosítja.[8] Gazdaság Aguascalientes gazdasága fejlettebb az országos átlagnál, 2012-ben Mexikó második legjobb befektetési klímájú városának mérték.[4] Régebben a könnyűipar, azon belül is a textilipar dominált, de ma már rendkívül vegyes a megtelepült üzemek profilja. Itt működik többek között a Nissan legjelentősebb mexikói gyára, ahol a Sentra, a Tiida (Sedan és Versa HB), valamint a Micra (helyi nevén: March) modelleket gyártják.[9] Emellett több másik multinacionális vállalat, például a Toyota,[10] a Texas Instruments.[11] és a Flextronics[12] is működtet gyárat a városban. Számos embernek ad munkát az INEGI (Instituto Nacional de Estadística y Geografía), azaz a Nemzeti Statisztikai és Földrajzi Intézet, melynek országos központja 1985 óta Aguascalientesben található.[13] NépességAhogy egész Mexikóban, Aguascalientes szűken vett városában is és az agglomerációban is folyamatosan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat (1990-ben még más volt az állam felosztása, ezért a agglomeráció népessége nem adható meg):[1]
TörténeteA város alapításaA terület őslakói különböző csicsimék népek voltak, akik nomád életmódot folytattak. A mai város egyes részein (legkorábban a mai Triana, San Marcos, Guadalupe és Estación területén) megtelepedő spanyolok házai körül kialakuló kis településekből szervezték meg 1575. október 22-én a várost, mely a Villa de Nuestra Señora de la Asunción de las Aguas Calientes nevet kapta, utalva a környéken fellelhető hévízforrásokra. A villa alapítását elrendelő okiratot Jerónimo de Orozco, Új-Galicia bírósági elnöke írta alá. A város egyik fő szerepe az lett, hogy a Zacatecas és Mexikóváros közötti úton, az úgynevezett Ruta de la Platán, vagyis Az Ezüst Újtán haladóknak a harcos indiánok elleni védelmet és szálláshelyet nyújtson.[14] 1602-ben Alonso de la Mota y Escobar püspök, útba ejtve a települést, parókia rangra emelte azt, és Szűz Máriát tette meg védőszentjéül.[15] Az első évszázadokA kisváros életének első évtizedei szörnyűen teltek. A csicsimékek állandó támadásait csak súlyosbították a járványok és a szegénység. Mindezek következtében kevésen múlt, hogy az összes lakó el nem pusztult vagy el nem vándorolt és hogy a település nem szűnt meg teljesen. 1584-ben mindössze 17 katona egy parancsnokkal és két birtokos élt itt. A századfordulóra a csicsimékekkel való háborúskodás véget ért, igaz, azon az áron, hogy szinte teljesen kipusztultak a környékről az őslakók. Így a település elindulhatott a békés fejlődés útján, 1609-ben Gaspar de la Fuentének köszönhetően városépítési szabályozás is született. Aguascalientes politikai jelentősége is megnőtt, amikor hamarosan a környező alcaldía központjává tették. A következő évszázadban a város lassan, de biztosan növekedett, újabb házak sokasága és több templom is megépült, egyre többen kezdtek mezőgazdasággal és kereskedelemmel foglalkozni.[15] A város később jelentős textilipari központtá vált, ez az iparág ma is meghatározó a helyi gazdaságban. A függetlenség elérése és az államok rendszerének megszervezése után a terület még Zacatecas része volt, de 1835-ben megalakult az önálló Aguascalientes állam. A század végére egyre több gyár (főleg továbbra is könnyűipariak), köztük malmok és keményítőgyárak épültek, valamint megépült a vasút is.[16] 20. századAguascalientes rendkívül fontos szerepet játszott a mexikói forradalomban: 1914 októberében ide hívták össze az aguascalientesi forradalmi konventet (Convención Revolucionaria), melynek célja az volt, hogy egységet teremtsen a forradalmárok szétszakadni látszó csoportosulásai között és meghatározza a jövőbeli kormányprogramot.[17] Turizmus, látnivalókMűemlékek, szobrok A történelmi városközpontban számos régi műemlék látható. 1650-ben épült a kormányzati palota, 1700-ban a községi palota, a Guadalupe-templom a 18. század végéről származik és barokk stílusú és szintén 18. századi barokk épület a Templo del Encino, ugyanebből a századból származik a Szent Márk-templom, a Templo de San Diego, a Templo de la Merced, a Szent József-templom, és a Casa de la Cultura is.[14] A 19. és a 20. század fordulóján épült a Szent Antal-templom.[18] 1808-ban emelték a La Exedra oszlopot, mely Mexikó középpontját jelképezi (valójában nem itt van a földrajzi középpont), 1842 és 1847 között építették a Jardín de San Marcos kapuzatát és balusztrádos kőkerítését, 1882 és 1885 között pedig a Morelos színházat. Két legértékesebb szobra a 16. századból származó Virgen de la Asunción (a Szent Márk-templomban) és a 19. századi La Libertad (A Szabadság) című szobor (a Museo de la Ciudad múzeumban).[14] Múzeumok
A Feria Nacional de San Marcos Aguascalientes legfontosabb fesztiválja a Feria Nacional de San Marcos, melyet évente április–május hónapokban rendeznek meg. Története 1828-ra nyúlik vissza, amikor őszi (szüreti) mezőgazdasági vásár formájában szervezték meg, és hamarosan az ország legjelentősebb vásárává nőtt. Később az egyház területet adományozott a városnak abból a célból, hogy ott felépítsék a Jardín de San Marcost, ahol ezután a vásárokat tartották, és időpontját is áttették Szent Márk ünnepe (április 25.) köré, tavaszra. Az ünnephez kapcsolódóan bika- és kakasviadalokat is szoktak tartani. 1958-ban Adolfo López Mateos elnök nemzeti (nacional) rangra emelte a vásárt, később pedig a rendezvény jócskán túllépett eredeti keretein: ma már sokszínű kulturális eseménynek számít, látogatók tízezreit vonzza. 1924 óta évente választják meg az ünnep királynőjét is.[14][19][20] Sport2003-ban a fővárosból Aguascalientesbe költözött mexikói futballtörténelem egyik meghatározó csapata, a háromszoros bajnok Club Necaxa, amely néhány évnyi, másodosztályban töltött idő után 2016-tól ismét az első osztályú bajnokságban szerepel. A piros-fehér klubszínekkel rendelkező csapat stadionja az Estadio Victoria, mely a város központi részének keleti felén található, körülbelül 25 500 férőhelyes.[21] Népszerű sport a városban a kosárlabda is, a Panteras de Aguascalientes klub a legmagasabb osztályú bajnokságban, az LNBP-ben játszik, 2003-ban a bajnoki címet is megszerezték.[22] Ugyancsak egyszeres bajnok a ma is első osztályú baseballcsapat, a Rieleros de Aguascalientes: ők 1978-ban győzedelmeskedtek a bajnokságban.[23] 2009-ben avatták fel az Autódromo Internacional de Aguascalientes nemzetközi NASCAR-versenypályát, melynek hossza 1,4 km.[24] Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
