|
Alamosaurus
Az Alamosaurus, (jelentése 'Alamo-gyík') egy titanosaurus sauropoda dinoszaurusznem, amely a késő kréta időszakban élt a mai Észak-Amerika területén. Nagy méretű, négy lábon járó növényevő volt, a testhossza elérte a 26–30 métert.[1][2] Más sauropodákhoz hasonlóan az Alamosaurus hosszú nyakkal és ostorszerű farokkal rendelkezett. Felfedezés és elnevezésAz elterjedt állítással szemben ezt a dinoszauruszt nem az alamói csata színhelyéről, a Texas állambeli San Antonióban levő Alamóról nevezték el. Az eredeti példányt, a holotípust Új-Mexikó államban fedezték fel, és az elnevezése idején Texasban még nem találtak rá. Emiatt az Alamosaurus a kereskedelmi ügynökségről elnevezett Ojo Alamo Formációról, a későbbiekben a Kirtland Formáció részének tekintett területről kapta a nevét. A spanyol alamo szó jelentése 'nyárfa', és e faféle helyi alfajának hétköznapi neveként szolgál. A saurus, mely a dinoszaurusznevek leggyakoribb utótagja, az ógörög σαυρα / saura 'gyík' szóból származik. Egyetlen faját (az A. sanjuanensist) az első felfedezés helye, az új-mexikói San Juan megye után nevezték el. A nem és a faj neve egyaránt 1922-ből, a Smithsonian Intézet őslénykutatójától, Charles W. Gilmore-tól származik. Osztályozás Az Alamosaurus kétségtelenül a Titanosauria klád fejlett tagja, de a csoporton belüli kapcsolatok még korántsem tisztázottak. Egy nagyobb elemzés összekapcsolja az Alamosaurust és az Opisthocoelicaudiát a Saltasauridae család Opisthocoelicaudinae alcsaládjában.[3] Egy másik nagy elemzés szerint az Alamosaurus a Pellegrinisaurus testvértaxonja és mindkét nem a Saltasauridae családon kívül helyezkedik el.[4] Egyes tudósok nagyobb hasonlóságot fedeztek fel a saltasaurida Neuquensaurus és a brazil Trigonosaurus (a „Peiropolis-titanosaurus”) között, amit a titanosaurusok kladisztikus és morfologikus elemzéseiben fel is használtak.[5] FelfedezésAz Alamosaurus maradványait az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén fedezték fel. A holotípust Új-Mexikóban, a Kirtland Formáció alsó részén találták meg, a későbbiekben pedig további maradványok kerültek elő a formáció felső részéről, amely a késő kréta időszak maastrichti korszakában keletkezett, és amelyet gyakran Kirtland-palának neveznek. Más maastrichti formációkban is találtak csontokat, például a Utah állambeli North Horn Formációban, valamint a texasi El Picacho és Javelina Formációkban. Ezek a formációk 74 millió évvel ezelőtt kezdtek kialakulni, utolsó rétegük pedig a kréta időszak végén, 65 millió évvel ezelőtt jött létre. Az Alamosaurus a legkésőbb élt dinoszauruszok egyike. Gilmore 1922-ben egy lapockáról egy és egy ülőcsontról készített leírást. 1946-ban Utah államban egy teljes farokra, egy, a lábujjak hiányzó végeit leszámítva ép jobb lábra, valamint két ülőcsontra bukkant. Azóta sok egyéb, az Alamosaurusénak tulajdonított darab került elő Texas, Új-Mexikó és Utah területéről, amikről gyakran nem készült alapos leírás. A legteljesebb ismert példány egy 2002-ben, Texasban felfedezett fiatal egyed, amely lehetővé tette az állat hosszának és tömegének felbecslését.[5] Koponyamaradványok nem ismertek, kivéve egy keskeny fogat, és páncélzatról (scutumról) sem készült beszámoló, bár ilyesmi előkerült más, fejlett titanosaurusok, például a Saltasaurus esetében. Az Alamosaurus csontvázelemei a leggyakoribb dinoszaurusz fosszíliák közé tartoznak az Egyesült Államok délnyugati részén, a késő kréta időszaki rétegekben, így a kor és a hely faunájának definiálására használhatók. A világ e részén többek között az állat kortársai közé tartoztak a tyrannosauroideák, a kisebb theropodák, valamint a Nodocephalosaurus, a Parasaurolophus, a Torosaurus és a Pentaceratops. Jegyzetek
Fordítás
Források
|
