|
Alaszkai-félsziget
Az Alaszkai-félsziget mintegy 800 km hosszan elnyúló félsziget Észak-Amerikában, amely Alaszka fő tömbjétől a meghosszabbítását képező Aleut-szigetekig terjed. A félsziget választja el egymástól a Csendes-óceán fő víztömegeit a Bering-tengerhez tartozó Bristol-öböltől. Földrajza A félsziget gerincén végigfutó Aleut-hegylánc erősen vulkanikus vonulat.[1] Számos környezeti szempontból védett terület otthona, mint a Katmai Nemzeti Park és Rezervátum, az Aniakchak Nemzeti Emlékhely és Rezervátum, a Becharof Nemzeti Vadmenedék, az Alaszkai-félszigeti Nemzeti Vadmenedék és az Izembek Nemzeti Vadmenedék. Legdélibb része hegyekkel, völgyekkel tagolt vidék amelyet az észak-amerikai-lemez alá bukó csendes-óceáni-lemez tektonikus tevékenysége emelt ki. Északi része jellemzően lapos, mocsaras, ami az eróziónak és a viszonylagos szeizmikus stabilitásnak tudható be. A félsziget északi és déli partvidékének több tulajdonsága éles kontrasztban áll egymással. Az északi part jellemzően zavaros, sáros, viszonylag sekély és szélsőséges árapály hatásoknak kitett, a déli oldalon azonban a víz nagyon mély, tiszta és az árapály-aktivitás viszonylag kicsi. ÉghajlataAz évi átlaghőmérséklet 1 és 4 °C közötti.[2] Télen a hőmérséklet −11 és 1 °C között, nyáron 6 és 15 °C között alakul.[3] A csapadék eloszlása változó, évi átlagos mennyisége a partok mentén 600–3300 mm, a hegyekben 4000 mm körüli.[3] Az óceán hatásának köszönhetően a permafroszt a félsziget nagy részére nem terjed ki.[3] Az alacsonyabban fekvő területeken a növénytakaró május közepétől szeptember végéig él meg. Magasabb helyeken kemény fagyok az év bármely napján előfordulhatnak.[2] A déli partvidék éghajlata az Aleut-szigetekéhez, Izlandhoz és a Tűzföldhöz hasonló. JegyzetekForrások
|
||||||||||||||||||||||||||||||
