André Marie Constant Duméril

André Marie Constant Duméril
Életrajzi adatok
Született	1774. január 1. Amiens
Elhunyt	1860. augusztus 14. (86 évesen) Párizs
Sírhely	Père-Lachaise temető Grave of Delaroche-Dumeril
Ismeretes mint	entomológus zoológus herpetológus orvos halbiológus
Nemzetiség	francia
Házastárs	Alphonsine de La Roche
Gyermekek	Auguste Duméril
Iskolái	Párizsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	zoológia, ichthiológia, herpetológia
Hatással voltak rá	Georges Cuvier, Bernard Germain de Lacépède
A Wikimédia Commons tartalmaz André Marie Constant Duméril témájú médiaállományokat.

André Marie Constant Duméril (ejtsd: dümeril) (Amiens, 1774. január 1. – Párizs, 1860. augusztus 14.) francia zoológus. A párizsi Természettudomány-történeti Múzeumban (Muséum national d'histoire naturelle) 1801-12 között a herpetológia és az ichthiológia professzora. Fia Auguste Duméril is neves zoológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Duméril”.

André Duméril Amiens-ben született 1774. január 1-jén. Családja Abbevilleből származott és kereskedelemmel foglalkozott. Fiatalon 19 évesen lett orvos, miután befejezte anatómiai tanulmányait Rouenben az orvosképzőben. Ezután 1800-ban Párizsba ment azért, hogy összehasonlító anatómiai tapasztalatokat szerezzen Georges Cuviernél. Később őt váltotta a Párizsi Panthéon Központi Iskolájában és munkatársa lett Alexandre Brongniartnak.

1801-től a párizsi orvosi iskolában (l'École de médecine de Paris) vezetett anatómiai kurzust, ahol az élettan és a patológia irányában szakosodott. A Bourbon-restauráció évei alatt a Természettudományok Akadémiájának (Académie des Sciences) a tagjává választották. 1803-tól Bernard Germain de Lacépède egyre nagyobb politikai szerepvállalásának köszönhetően, a helyét ténylegesen betöltve a Természettudomány-történeti Múzeumban a herpetológia és az ichthiológia vezető professzora lett. Habár megjegyzendő, hogy Duméril hivatalosan csak Lacépède halála után 1825-ben kapta meg ezt a megtisztelő titulust.

Duméril volt aki a Georges-Louis Leclerc de Buffon padlásán megtalált, hetven évvel korábban Philibert Commerson által gyűjtött és konzervált halakat rendszerezte. Nagy érdeklődést mutatott továbbá a rovarok iránt és a párizsi botanikus kertben (Jardin des plantes de Paris) fiával közösen létrehozták az első hüllő akváriumot.

A természettudományi kutatásait 1853-tól fokozatosan átadta fiának Auguste-nak és 1857-ben a tudományos élettől is véglegesen visszavonult. Munkásságát elismerve két hónappal halála előtt megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoki fokozatát. 1860. augusztus 14-én hunyt el Párizsban.

1806-ban tette közzé nevezetes munkáját a Zoologie analytique-t. Ebben az egész állatvilág nemzetségeinek kapcsolatrendszerét mutatta be, de nem tárgyalta külön a fajokat. 1832-től asszisztensével Gabriel Bibronnal közösen már egy bővebb a fajokat is érintő az előző tanulmányát kiegészítő átfogóbb feldolgozásba fogtak. A munkát segítette Nicolaus Michael Oppel, aki a rendszertan felülvizsgálatát végezte. Bibron halála után fia Auguste Duméril vette át a helyét, de mégis a halála mintegy tíz évvel késleltette a publikációt.

Egyedül tette közzé a kilenc kötetben megjelenő Erpétologie générale-t (1835-50), melyet a csúszómászókról írt Bibron segítségével és tartalmazza az addig ismert összes fajok rendszertani ismertetését. 1851-ben apa és fia publikálta a Catalogue méthodique de la collection des reptiles címen a hüllőkről szóló gyűjtésüket, melyet javarészt Auguste készített. Egy másik jelentős két kötetben megjelenő művében a rovarokkal foglalkozott, melynek címe: Entomologie analytique (1860).

1865-ben Párizs fő botanikus kertje a Jardin des Plantes közelében található rue du Marche aux Chevaux utcát tiszteletére rue Duméril-re nevezték át. A természettudósok is adóztak emléke előtt, hiszen több fajt róla neveztek el, így például nevét viseli a Duméril-boa és a Duméril-varánusz.

• Traité élémentaire d'Histoire naturelle (1804)
• Zoologie analytique (1806)
• Traité élémentaire d'histoire naturelle (1830)
• Erpétologie générale című nagy műve a csúszómászókról, mely kilenc kötetben jelent meg (1835-50) társszerző Gabriel Bibron
• Catalogue méthodique de la collection des reptiles (1851), társszerző Auguste Duméril
• Ichthyologie analytique (1856)
• Entomologie analytique (1860, 2 kötetben)

• Ez a szócikk részben vagy egészben az André Marie Constant Duméril című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az André Marie Constant Duméril című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Andre Marie Constant Duméril (1774-1860). Global Ant Project -- World Ant Taxonomists. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)

• Le Floch-Prigent, P (2008. december). „G. Devers portréja Constant Duméril (1774–1860) anatómia doktor és természettudósról”. Morphologie : bulletin de l'Association des anatomistes, Franciaország 92 (299), 199–203. o. DOI:10.1016/j.morpho.2008.08.003. ISSN 1286-0115. PMID 18951057. 
• Kraig Adler (1989). Contributions to the History of Herpetology, Society for the study of amphibians and reptiles (angol nyelven)
• L'Hoste, J. 1987. Les Entomologistes Français 1750-1950. 355pp. Paris. 56 oldal (francia nyelven)

• Dumeril. Pallas Nagylexikon. (Hozzáférés: 2012. április 4.)^{[Tiltott forrás?]}
• André Marie Constant Duméril Gravé par Ambroise Tardieu. ihm.nlm.nih.gov. (Hozzáférés: 2012. április 4.)