Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

 

Apponyi Antal (főispán)

Apponyi Antal
Született1751. december 4.[1]
Pozsony
Elhunyt1817. március 17. (65 évesen)[2]
Bécs
Állampolgárságamagyar
HázastársaMaria Karolina Lodron-Laterano Castelromano
Gyermekei
  • Apponyi Antal Rudolf
  • Apponyi György
  • Countess Carolina Apponyi de Nagy-Appony
  • Apponyi József
SzüleiMaria Franziska Josefa Lamberg-Sprinzenstein
Apponyi György
Foglalkozásapolitikus
TisztségeTolna vármegye főispánja (1790. december 27. – 1811)

Gróf nagyapponyi Apponyi Antal György (Pozsony, 1751. december 4.Bécs, 1817. március 17.) nagybirtokos főnemes, politikus, főispán, az Apponyi családi könyvtár alapítója.

Élete

Gróf Apponyi György (1736–1782) és gróf Lamberg Franciska (1734–1787) fiaként született a híres Apponyi családba. Egyetlen testvéréről lehet tudni, aki báró Perényi Imréné gróf Apponyi Mária Jozefa volt. Felsőbb tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, 1772-ben nyomtatásban is megjelent téziseiben liberális eszméit különösen valláspolitikai kérdésekben hirdette. 1774-ben a Habsburg Birodalom Galícia tartományának kormányszéki tanácsosa lett, 1778-tól pedig ugyanilyen beosztásban dolgozott Fiume városában, majd a következő évtől egészen 1784-ig helytartósági tanácsos volt. 1790-től Tolna vármegyeispáni székébe került, amely korábban édesapjáé volt. 20 éves működése alatt a helyi rendekkel nagy egyetértésben működött, egyetlen esettől eltekintve. 1802-ben Apponyi egy neves bécsi orvost, Andreas Mosetiget nevezte ki vármegyei tisztifőrvossá. Tette ezt annak ellenére is, hogy a vármegyében Babits Mihályt, a költő dédapját szerették volna ebben a pozícióban látni. Habár a tolnaiak fejet hajtottak a főispán döntése előtt, Mosetig kinevezésével soha nem békéltek meg. Apponyi főispáni székéből 1811-ben vonult nyugalomba.

Korának egyik híresen művelt főura volt, kedvelte és pártolta a tudományokat és a művészetet. II. József ki is tüntette, de akkor a neki felajánlott királyi biztosi hivatalt visszautasította. Igen fiatalon, 1774-ben Bécsben fektette le a későbbi családi könyvtár alapjait. Ebben a gyűjteményben később nemcsak könyvritkaságok, de festmények és egyéb műtárgyak is helyet kaptak. A könyvtárat fia később Pozsonyba költöztette, majd az 1850-es években a család közkönyvtárrá alakította.

Hőgyészi kastélyának 1784-től parkot alakíttatott ki, majd nem sokkal később ugyanitt szegényházat alapított. 1789-ben édesapja végrendeletének értelmében Pálfa községben katolikus templomot építtetett. Hőgyész katolikus templomát 1799-ben késő barokkklasszicista stílusban építtette meg.

Családja

1779-ben vette nőül Caroline zu Lodron-Laterano grófnőt (1756–1825). Kilenc közül az alábbi hét gyermekük érte meg a felnőttkort:

  • György (1780–1849); neje: gróf Zichy Anna (1780–1866)
  • Anna (1781–1852); férje: Alexander Piatti őrgróf (?–1831)
  • Antal (1782–1852) diplomata; neje: Theresia Nogarola grófnő (1790–1874)
  • József (1784–1863); neje: gróf Pejácsevich Terézia (1799–1877)
  • Karolina (1789–1872); férje: Anton von Collalto herceg (1784–1854)
  • Mária Borbála (1791–1844); férje: Leopold von Hackelberg báró
  • Franciska (1793–1863); férje: Joseph von Tige gróf (1788–1870)

Jegyzetek

Források


Elődje:
br. Splényi József
Utódja:
Mailáth György
Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia

Kembali kehalaman sebelumnya