Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Arad–Temesvári Vasút
Aradi pályaudvar
Hossz:	57 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Jelmagyarázat TVV Békéscsaba felé 0 Arad EEV Gyulafehérvár felé EEV Gyulafehérvár felől Maros 6 Újarad 17 Németság 24 Vinga 31 Orczyfalva 37 Merczyfalva 44 Szentandrás ÁVT Szeged felé ÁVT Szeged felől ÁVT Orsova felé 57 Temesvár ÁVT Báziás felé

Az 1868-ban alapított Arad–Temesvári Vasút egy magyar vasúttársaság volt. Egyetlen vonala a bánáti Arad-Temesvár vonal volt, amelyet 1871-ben nyitottak meg.

1867-ben a magyar hatóságok Mikó Imre távközlési miniszter régebbi részletes hálózatépítési tervei alapján elhatározták a vasút megépítését, 1868-ban Klapka György politikai támogatásával az Országgyűlés 1868 évi 38. törvénycikk az Arad – Temesvár vonal építését engedélyezte, a koncessziót egy konzorcium kapta meg, amelyet a Darmstadti Kereskedelmi- és Iparbank, a frankfurti Sulzbach testvérek, Cramer Klett nürnbergi vállalkozó és az emigrációból hazatért Klapka György, Temesvár országgyűlési képviselője Arad–Temesvári Vasút néven alapított.^[1]

A tényleges építkezés 1868. december 3.-án kezdődött el az eredetileg 57,2 km hosszú vonalon. A munkálatok 16 hónapot vettek igénybe, a vonal megnyitása 1871 április 6.-án történt meg. A vonalon első vonatok vegyesvonatok voltak mindössze 1–25 km/h-s sebességgel. A vonatokat a III. kategóriájú MÁV 335-ös sorozatú mozdonyok vontatták, amelyeket a Bécsújhelyi Mozdonygyártól szerezték be.

A vonal a két végállomás között Újarad, Németság, Vinga, Orczyfalva, Merczyfalva (Kalácsa néven) és Szentandrás településeken épített állomást, illetve egy hidat a Maroson. A vonal megnyitásával Arad az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság, Temesvár a Tiszavidéki Vasút, később pedig az Első Erdélyi Vasút összeköttetésével jutott újabb kapcsolathoz az országos hálózatban.

1891-ben államosították az ÁVT-vel egyidőben és a MÁV tulajdonába került, 1920 után Romániához került, ma a CFR 217-es vonala néven működik.