Artpop (dal)
Az Artpop (az album írásmódja szerint ARTPOP) Lady Gaga amerikai énekesnő dala az azonos című (2013) harmadik stúdióalbumáról. A dal társszerzői és társproducerei Paul "DJ White Shadow" Blair, Nick Monson és Dino Zisis voltak. Az Artpop volt az első dal, amely az albumhoz készült, és a zeneszerzőket arra késztette, hogy a zenei produkció más útjait is megvizsgálják. A lemez gerinceként jellemezhető; Gaga nem akart kísérletezni az Artpop produkciójával, mivel úgy vélte, hogy a lemezben végtelen aspektus rejlik. Az Artpop egy techno dal zongora és gitár hangszereléssel, illetve számítógépes zenei hangokkal megspékelve. A dalszöveget sokféleképpen értelmezték, többek között egy romantikus kapcsolatot, a Gaga és rajongói közötti kötődést, a művészet és a pop összeolvadását beszéli el, de arra is felhasználták, hogy bemutassák az énekesnő márkaértékét és további érdeklődést keltsenek iránta. Az Artpop vegyes kritikákat kapott a kritikusoktól, akik dicsérték a dal visszafogott kompozícióját az album többi számához képest, de kritizálták a szöveget és az elavult produkciót. Az Artpopot felhasználták az albumhoz készült „érzékeny tartalmú” videóban, amelyben Gaga különböző bizarr ruhákban és a kiadáshoz vezető különböző promóciós anyagok montázsában szerepelt. Gaga a dalt a 2013-as iTunes fesztiválon mutatta be. Ezt követően előadta az ArtRave lemezbemutató eseményen, az ABC műsorán a Lady Gaga and the Muppets Holiday Spectacularban Elton John énekessel együtt, valamint a The Tonight Show Starring Jimmy Fallon című műsorban. Az Artpop volt Gaga 2014-es ArtRave: The Artpop Ball turnéjának nyitódala is. Háttér és kidolgozásLady Gaga harmadik stúdióalbumának, az Artpopnak a munkálatai nem sokkal a második albumának, a Born This Way (2011) megjelenése után kezdődtek, és a következő évben az album elképzelései már „kezdtek kiforrni”, miután Gaga Fernando Garibay és DJ White Shadow producerekkel dolgozott együtt.[1][2][3] A Born This Way Ball turnéja során azonban 2013 februárjában Gagának csípőműtéten kellett átesnie, ami hat hónapos szünetre kényszerítette az énekesnőt, és ez a rehabilitáció lett az album egyik inspirációja.[4] White Shadow szerint a címadó dal volt az egyik első dal, amelyet az albumra írtak, és amely megteremtette a lemez gerincét. A producer az Artpop létrejöttének „meghatározó pillanatának” nevezte, és kifejtette, hogy a címadó dal vezette őket arra, hogy más utakat fedezzenek fel a zenei törekvések tekintetében.[5] A Gaga, White Shadow, Monson és Dino Zisis által írt és gyártott Artpopot az énekesnő az album hattyúdalának nevezte.[6][7] A Sirius XM rádiónak nyilatkozva, ahol részletesen elemezte az album minden egyes dalát, Gaga kifejtette:
Felvételek és kompozícióAz Artpop kezdeti felvételei egybeestek a Born This Way Ball turnéval.[9][10] Gaga az Artpop felvételének nagy részét White Shadow-val töltötte, de nem akarta, hogy a végleges verziót tovább szerkesszék, ellentétben a többi dalával.[7] A dalt Dave Russell és Benjamin Lader vette fel a Record Plant stúdióban, Hollywoodban, Kaliforniában, a végső keverés során Lader és Daniel Zaidenstadt is asszisztensként dolgozott. Russell végezte a szám keverését is a Record Plantnél és a Heard It! Studiosban, a további keverést pedig Dino "SpeeedoVee" Zisis végezte. Az Artpop hangszerelésében Gaga és Monson zongorán és gitáron játszik. A háttérvokálokat Nichole Ganther, Natalie Ganther és Lyon Gray énekelték. Végül Rick Pearl végezte a további zenei programozást, Gene Grimaldi pedig a kaliforniai Burbankben található Oasis Mastering Studiosban végezte a maszterelést.[11] A Musicnotes.com-on közzétett kotta szerint az Artpop tempója 117 ütés/perc.[12] A dal d-moll hangnemben készült, Gaga éneke az F3-tól A4-ig terjedő tonális sávban helyezkedik el. A dal akkordmenete a Dm-Gm-F-C sort követi.[12] A Billboard kritikájában Jason Lipshutz úgy jellemezte az Artpopot, mint Gaga kiáltványát a kreativitásáról, és egy „tántorgó elektro-jazz fenevadnak” nevezte, amelynek ütemei egyre hangosabbak és összetettebbek lettek, ahogy elérte a csúcspontját.[13] A húros hangszerekből álló techno dal[14] ritmusa Selena Gomez & the Scene 2011-es Love You like a Love Song című kislemezéhez hasonlít elektronikus kompozíciójával, a groove pedig Kylie Minogue énekesnő 2001-es Can’t Get You Out of My Head című slágeréhez hasonlítható.[15][16] A közöttük lévő számítógépes zenei hangokat és a refrén vokálját Michael Jacksonéhoz hasonlították. Sal Cinquemani a Slant Magazine-tól és Kevin Harley a The Independent-től egyaránt eurodiszkó dalként jellemezte az Artpopot, Cinquemani pedig Madonna 2005-ös Confessions on a Dance Floor című albumához hasonlította a hangzást.[15][17][18][19] Az Artpop szövegéből arra következtettek, hogy az „a művészet szubjektivitásáról” szól.[20] Az énekesnő a „Gyere hozzám az összes fantáziáddal” sorral kezdi a dalt, amely a The Huffington Post szerint az őt körülvevő rejtélyességre utal.[21] Gaga kifejtette, hogy a dalszöveg a szerelemről szóló metafora, a refrénsorral: „Összetartozhatnánk, Artpop”. Úgy vélte, hogy ha a rajongói és ő maga együtt lehetnek, az valószínűleg az art és a pop számára is egyfajta kötődést jelentene.[7] Ezzel szemben Jim Farber, a New York Daily News munkatársa úgy vélte, hogy a szerelmi kapcsolat háttérbe szorult a művészet és a pop között a dalszövegekkel.[22] A dalszövegnek más vetületei is vannak, Gaga a „Próbáltam eladni magam, de csak nevettem mert én a zenét szeretem és nem a csillogást” sorral játszik rá az önreklámozásról és a vele szemben megfogalmazott kritikákra.[21] Simon Chandler, a Tiny Mix Tapes munkatársa az Artpopról írt kritikájában részletesen elemezte a lírai kompozíciót. Szerinte Gaga az "Artpoppal" határtalannak akarta ábrázolni a zenéjét, de ez arrogánsnak tűnt, mivel a zenéjéről levont következtetések nagy része az általa létrehozott nyilvános személyiségből és annak médiavisszhangjából származik. Chandler úgy vélte, hogy a dalszövegek azt akarták érzékeltetni, hogy Gaga minden vita középpontjában áll. A korábbi dalszöveggel arra utal, hogy Gaga szenvtelen személyisége arra használja fel a zenéjét, hogy eladja a márkanevét a nagyközönségnek, és elsősorban a közvélemény érdeklődését táplálja iránta.[17] Kiadás és fogadtatásAz Artpop előzetese a 2013. november 11-i végleges megjelenésig az anyalbumból származó részletek kíséretében került bemutatásra.[23] Az album promóciójaként 2013. november 20-án megjelent egy „érzékeny tartalmú” rövidfilm, az An Artpop Film Starring Lady Gaga, amely a dalhoz készült. A videót a holland divatfotós duó, Inez van Lamsweerde és Vinoodh Matadin forgatta, és abból az anyagból állt, amelyet Gaga az Artpophoz vezető promócióként készített velük.[24] A videó a meztelen Gagával kezdődik, aki egy monológot mond: „Ez az album egy ünneplés. A fájdalmam elektronikus zenében robban ki. Nehéz, de miután meghallgatom, újra boldognak érzem magam. Könnyebbnek érzem magam.” Ezek után következnek a fekete-fehér promóciós jelenetek az Artpop kampány bejelentéséről, az első kislemezdal, az Applause klipje, a V magazinnak adott interjújához készült meztelen képek és a Dope című promóciós kislemezhez készült borító.[24][25] Gaga sokféle érzelmet mutat a filmben, többek között megsimogat egy próbababát és koszt ken a testére, de a legtöbbször egyszerűen csak bámul a kamera felé.[26] Zayda Rivera a New York Daily News-tól kifejezte, hogy nehezen érti a filmet, de hozzátette, hogy „az Artpop című dalának hipnotikus zenei aláfestése tökéletesen illik a művészi, zavarba ejtő, sőt zavaró képekhez, amelyek a gyors és lassú vágáson keresztül futnak”. Gaga bevallotta, hogy a film forgatása alatt 12 órán keresztül adott elő.[27] A szám vegyes kritikákat kapott a zenekritikusoktól. Mike Wass az Idolatortól „tompa szinti számnak” nevezte a szerzeményt, mivel úgy vélte, hogy a kompozíció „ötletes” vagy „mesterkélt”, és úgy érezte, hogy Gaga törekvései érdekesen tartják a popzenei színteret.[20] Evan Sawdey a PopMatters-től úgy vélte, hogy az album előző számának, a Do What U Wantnak a hangulata átragadt az Artpopra, amelyet „furcsának” és „hipnotikusnak” nevezett, és a legjobb dolognak az albumon.[28] Harley az Artpopot az album egyik leghangulatosabb számaként említette.[15] Andrew Barker, a Variety munkatársa „kiemelkedő” számnak nevezte a dalt, és Gaga énekhangját Debbie Harryéhez hasonlította, a maga hideg természetével.[29] Emily McKey az NME-től „lassúnak és dorombolóan szexinek” nevezte a dalt, úgy vélve, hogy „Az artpopom bármit jelenthet” sor magának az albumnak a triviális koncepciójára utal.[30] Greg Kot, a Chicago Tribune kritikusa úgy vélte, hogy az Artpop volt az egyetlen olyan dal az albumon, amiben volt egy utalás arra, hogy az egész lemez tényleges kompozíciójának milyennek kellett volna lennie.[31] Justin Miller a Harper’s Bazaartól a dalt intimebbnek nevezte, mint az album előző számait, de úgy érezte, hogy ez egy techno-ballada és a legdiffúzívabb szerzemény Gaga számára.[14] Negatív kritikát kapott Holly Williamstől, a Contactmusic.com munkatársától, aki rendkívül csalódott volt a számmal kapcsolatban. Williams a zenei minőség rohamos romlását érezte a címadó számmal, amelynek szerinte „csúcspontnak, kreatívnak és csodálatosnak kellett volna lennie egy ilyen címmel”, de a tempóját lassúnak és hétköznapinak találta.[32] Maura Johnson a Spintől úgy vélte, hogy az olyan szövegek, mint az „én a zenét szeretem és nem a csillogást”, őszintétlennek tűntek Gaga részéről, hiszen karrierjének grafikonja azt mutatja, hogy az énekesnő a 21. században inkább a hírnévért rajongott. „Nem a legmélyebb kijelentés, de nem is annyira egyedi az új évezredben” - zárta Johnson.[33] A Los Angeles Times munkatársa, Mikael Wood úgy vélte, hogy a szöveg nem olyan, ami egy poplemezen működik, és úgy vélte, hogy az első kislemezdal, az Applause mellett Gaga elképzelései elérhetetlennek és nem túl izgalmasnak tűntek.[34] John Walker az MTV News-tól az ötből két csillaggal értékelte, és unalmasnak nevezte.[35] Chris Bossman a Consequence of Soundtól egy „haldokló, régimódi háborús tárcsázóhoz” hasonlította a szám kompozícióját.[36] Melinda Newman a HitFix-től „túlságosan furcsának” nevezte a dalt, és úgy vélte, hogy csak akkor lehet sikeres, ha megfelelően újrakeverik.[37] Robert Copsey a Digital Spy-tól úgy vélte, hogy „Az artpopom bármit jelenthet” refrénsor még zavarosabbá teszi az album koncepcióját, ahelyett, hogy leegyszerűsítené Gaga merész kijelentéseit zenei produkcióiról.[38] Ericka Welch a The Huffington Posttól „mesterkéltnek” és az album legkevésbé érdekes próbálkozásának nevezte a dalt. Úgy vélte, hogy az Artpop nem testesítette meg az album koncepcióját, és ugyanazokkal a következetlen szövegekkel volt tele, mint ami a Born This Way korszakában is látható volt. Befejezésül egy példát hozott fel: „Mint egy őrült tudós, aki megpróbál életet teremteni, Gaga kísérlete, hogy egyesítse az ART-ot és a POP-ot, néha túlságosan ambiciózus, hatlábú torzszülötteket eredményez”.[39] Élő előadásokAz album megjelenését, illetve a teasereket megelőzően Gaga 2013. szeptember 1-jén, a londoni iTunes fesztiválon élőben adta elő az Artpopot. A dal volt a harmadik produkció aznap este, a nyolc számot tartalmazó setlistből.[21] A Manicure előadása és egy zongorás bejátszás után Gaga levetkőzött a színpadon, míg végül egy kagylós bikiniben és egy hatalmas szőke parókában állt, és elkezdte énekelni a dalt.[40] Ashley Percival a Huffington Posttól megdicsérte az előadást, mondván, hogy a dal „a színpadon tűnt a legígéretesebbnek”.[21] A Capital FM honlapján megjelent kritika szerint a dal hasonlít a 2009-es kislemezéhez, a Paparazzihoz.[40] Jenn Selby a Glamour-tól az előadást „szívből jövő popzenei darabnak nevezte, amelyet saját, YMCA-szerű kartánc kísért”.[41] A Digital Spy munkatársa, Copsey zavarba jött az előadástól, de élvezte az Artpop lassabb kompozícióját, és ötből három és fél csillagra értékelte.[42] A The Guardian című lapban Kitty Empire kritizálta a ruhák hiányát, de dicsérte az általános teljesítményt.[43] Gaga legközelebb az album megjelenése alkalmából rendezett ArtRave promóciós eseményen adta elő a dalt.[44] Hardeep Phull, a New York Post munkatársa által a szado-mazo felszerelés és a Michelin-figura kombinációjaként jellemzett ruhakölteményt viselve, Gaga az ArtRave koncertet az album első számával, az Aura-val nyitotta meg, majd az Artpopot adta elő. Az énekesnőnek át kellett kelnie a rajongók tömegén, hogy elérje a nagyszínpadot, ahol a fellépés további része zajlott.[45] Gaga a dalt a Lady Gaga and the Muppets Holiday Spectacular című második hálaadásnapi televíziós különkiadásában is előadta, amelyet 2013. november 28-án sugárzott az ABC. Az előadásra Elton John énekest hívta meg különleges vendégszereplőnek.[46] John 1974-es Bennie and the Jets című kislemezének előadása után a duó elkezdte énekelni az Artpopot. Egymással szemben ültek a zongoránál, Gaga pedig Coca-Cola-dobozokból készült ruhában jelent meg. A refrén alatt hattérénekesekként csatlakoztak hozzájuk a Muppetek.[47] Chris Willman a Billboardtól Johnt nevezte meg a különkiadás legjobb vendégelőadójának.[48] Maricela Gonzalest az Entertainment Weekly-től lenyűgözte az előadás, és azt mondta, hogy bár nem értette a dal üzenetét, „[az] egyértelmű, hogy Gaga és Elton John összetartoznak. Komolyan mondom, el akarok menni erre a show-ra”.[49] A dalt 2014. február 18-án a The Tonight Show Starring Jimmy Fallon című műsorában is előadta. A fellépés volt Gaga visszatérése a média reflektorfényébe, miután depressziója és az Artpop kiadását kísérő negatív hatások miatt egy önmaga által elrendelt szünetet tartott.[50] Az énekesnő fehér ruhát és platinaszőke parókát viselt; az együttesben úgy nézett ki, mint Donatella Versace divattervező.[51] A dalt akusztikus verzióban kezdte, Gaga a színpad végén lévő rámpa tetején elhelyezett kristályzongorán játszott. A második refrénnél beindultak a dal elektronikus ütemei, és Gaga lejött a színpad elejére, hogy tánccal fejezze be az előadást.[52] Carl Williot az Idolatorból megdicsérte az előadást, mondván, hogy ezáltal még jobban értékelte a számot.[50] A HitFix-től Melinda Newman elismerően nyilatkozott róla, aki szerint „Gaga akkor jeleskedik, amikor csak ő ül a zongoránál, és a legcsekélyebb kísérettel adja elő a dalokat”.[51] A 2014-es ArtRave: The Artpop Ball turnén az Artpop nyitódalként került fel a setlistre. A műsor a turnéról szóló videós bevezetővel kezdődik, majd táncosok jelennek meg a színpadon lufikkal és kék Tükörgömbökkel. A videó tovább játszódik, miközben Gaga megjelenik a színpad alól, aranyszínű dresszben, szárnyakkal és egy keblére erősített kék golyóval.[53][54] A színpadra érkezését szárazjég és konfetti kísérte, miközben Gaga két búvármaszkot viselő férfi táncoson állva énekelte a dalt.[55][56]
KözreműködőkAz Artpop albumon szereplő jegyzet alapján.[11] Menedzsment
Munkatársak
Helyezések
Források
Külső linkek |