|
Az északi-számi nyelv Swadesh-listája A magyar és az északi számi nyelv 207 szavas Swadesh-listája.
Bemutatás
Ez a Morris Swadesh amerikai nyelvész alkotta lista olyan alapszókincset tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok:
- a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”)
- a 100 szavas lista
Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést.
Részletekről lásd a Swadesh-lista szócikket.
Lista
- A számi szavaknál *-gal jelöl szavak a magyar nyelvű megfelelővel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.[1]
- A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el.
- A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így).
- Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó.
| Sz. |
Magyar |
Északi-számi
|
| 1. |
én |
mun, mon*[2]
|
| 2. |
te,
ön |
don,
Dii*[3]
|
| 3. |
ő |
son
|
| 4. |
mi |
mii*
|
| 5. |
ti,
önök |
dii,
Dii*
|
| 6. |
ők |
sii
|
| 7. |
ez |
dat
|
| 8. |
az |
duot
|
| 9. |
itt,
ide |
dáppe,
deike, deikke
|
| 10. |
ott,
oda |
doppe,
dohko
|
| 11. |
ki,
aki |
gii*[4]
|
| 12. |
mi,
ami |
mii*
|
| 13. |
hol, ahol,
hova, ahova |
gos*,
gosa*[5]
|
| 14. |
mikor, amikor |
goas, go
|
| 15. |
hogy (kérdő), ahogy |
mot ~ movt, got ~ govt
|
| 16. |
ne,
nem |
ale,
ii (in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)
|
| 17. |
egész,
minden |
buot,
visot,
oppa
|
| 18. |
sok |
ollu
|
| 19. |
némely |
muhtin ~ muhtun
|
| 20. |
kevés |
vehá ~ veahá
|
| 21. |
más |
eará
|
| 22. |
egy |
okta*
|
| 23. |
kettő |
guokta*
|
| 24. |
három |
golbma*
|
| 25. |
négy |
njeallje*
|
| 26. |
öt |
vihtta*
|
| 27. |
nagy |
stuorra # stuoras
|
| 28. |
hosszú |
guhkki # guhkes
|
| 29. |
bő,
széles |
govdat # govda ~ govdes
|
| 30. |
vastag |
gassat # gassa
suohkat # suhkkes
|
| 31. |
nehéz |
váigat # váttis
|
| 32. |
kis, kicsi |
un'ni # unna,
uhcci # uhca,
smávis # smávva,
baski # baskkes
|
| 33. |
rövid |
likta,
lámpá,
rul'la
|
| 34. |
szűk,
keskeny |
baski # baskkes,
nákkis,
gárži # gáržžes
|
| 35. |
vékony |
asehaš # asehis,
fiinis # fiinna,
sili # silis
|
| 36. |
nő |
nisu
|
| 37. |
férfi |
olmmái
|
| 38. |
ember |
olbmo
|
| 39. |
gyerek |
mánná
|
| 40. |
feleség |
áhkká,
eamit,
gálgu
|
| 41. |
férj |
boadnji
|
| 42. |
anya |
eadni
|
| 43. |
apa |
áhčči
|
| 44. |
állat |
eal'li
|
| 45. |
hal |
guolli*
|
| 46. |
madár |
loddi (= magyar lúd)*
|
| 47. |
kutya |
beana (= magyar fene)*
|
| 48. |
tetű |
dihkki
|
| 49. |
kígyó |
bosttagearpmaš,
mirkoguovdi
|
| 50. |
féreg |
máhtu
|
| 51. |
fa (élő),
gyümölcsfa |
muorra
|
| 52. |
erdő |
meahcci
vuovdi
|
| 53. |
bot |
soađis
|
| 54. |
gyümölcs |
šaddu,
muorji,
heđen
|
| 55. |
mag |
siepman
|
| 56. |
(fa)levél |
lasta,
luotni
|
| 57. |
gyökér |
veaddi
|
| 58. |
(fa)kéreg |
garra*
|
| 59. |
virág |
rássi,
lieđđi
|
| 60. |
fű |
sitnu
|
| 61. |
kötél |
báddi
|
| 62. |
bőr |
liiki,
náhkkegiera
|
| 63. |
hús |
biergu,
oažži
|
| 64. |
vér |
varra*
|
| 65. |
csont |
dákti
|
| 66. |
zsír |
buoidi
|
| 67. |
tojás |
monni (= magyar mony)*
|
| 68. |
szarv |
čoarvi*
|
| 69. |
farok |
seaibi
|
| 70. |
toll |
dolgi*
|
| 71. |
haj |
vuovttat (tbsz.)
|
| 72. |
fej |
oaivvi
|
| 73. |
fül |
beallji*
|
| 74. |
szem |
čalbmi*
|
| 75. |
orr |
njunni
|
| 76. |
száj |
njálbmi (= magyar nyelv)*
|
| 77. |
fog (főnév),
zápfog |
bátni,
máttabátni
|
| 78. |
nyelv |
giella
|
| 79. |
köröm |
gazza
|
| 80. |
lábfej |
juolgeláhpi
|
| 81. |
láb(szár) |
váhkká
|
| 82. |
térd |
čibbi,
buolva
|
| 83. |
kéz |
giehta*
|
| 84. |
szárny |
soadji ~ soadjá
|
| 85. |
has |
čoavji
|
| 86. |
belek |
čoalit (tbsz.)
|
| 87. |
nyak |
čeabet ~ čeabát
|
| 88. |
hát |
sealgi
|
| 89. |
mell |
raddi,
čižži
|
| 90. |
szív |
váibmu,
čotta*
|
| 91. |
máj |
vuiovvas
|
| 92. |
iszik |
juhkat*
|
| 93. |
eszik |
borrat
|
| 94. |
harap |
gáskit, borrat
|
| 95. |
szopik |
njammat
|
| 96. |
(le)köp |
čolgat
|
| 97. |
hány |
vuovssadit
|
| 98. |
fúj |
bossut
|
| 99. |
lélegzik |
vuoigŋat
|
| 100. |
nevet, kacag |
boagustit,
čaibmat
|
| 101. |
(meg)lát |
oaidnit
|
| 102. |
(meg)hall |
gullat*
|
| 103. |
tud |
dovdat*
|
| 104. |
gondol, gondolkodik |
gáddit, doaivvut
|
| 105. |
(meg)szagol |
haksot,
háisut
|
| 106. |
fél |
ballat
|
| 107. |
alszik |
nohkat
|
| 108. |
él |
eallit*
|
| 109. |
(meg)hal |
jápmit
|
| 110. |
(meg)öl |
goddit,
sorbmet
|
| 111. |
verekedik,
harcol |
doarrut, doarostit,
dáistalit
|
| 112. |
vadászik |
meahcástit
|
| 113. |
csap, (meg)üt |
časkit
|
| 114. |
(el)vág |
čuohppat
|
| 115. |
hasít |
luddet
|
| 116. |
(le)szúr,
(le)döf |
čuoggut, čugget
|
| 117. |
kapar,
vakar |
gazzut,
faskut
|
| 118. |
ás |
roggat,
goaivut (havat)
|
| 119. |
úszik |
vuodjat*
|
| 120. |
repül |
girdit
|
| 121. |
jár |
vázzit
|
| 122. |
(el)jön |
boahtit
|
| 123. |
lefekszik,
fekszik |
veal'lát
|
| 124. |
leül,
ül |
čohkkát
|
| 125. |
feláll,
áll |
lihkadit,
lávket
|
| 126. |
forog |
jorrat,
joradit
|
| 127. |
esik |
gahččat ,
čalgat
|
| 128. |
ad |
addit*
|
| 129. |
fog (ige) |
atnit,
doallat
|
| 130. |
szorít |
bohčit,
čárvut ~ čárvet
|
| 131. |
dörzsöl |
ruv'vet
|
| 132. |
(meg)mos |
bassat
|
| 133. |
(meg)töröl |
sihkkut, njámmat,
ráhput
|
| 134. |
(meg)húz |
gaikut, gavvit,
njaldit
|
| 135. |
(meg)tol |
hoigadit, hoigat
|
| 136. |
dob |
bálkestit, suhppet,
suohpput
|
| 137. |
(meg)köt |
čuolbmat
|
| 138. |
(meg)varr |
goarrut
|
| 139. |
(meg)számol |
lohkat
|
| 140. |
(meg)mond |
dadjat,
lohkat,
cealkit
|
| 141. |
(el)énekel |
juoiggat
|
| 142. |
játszik |
stoahkat, duhkoraddat,
stullat
|
| 143. |
lebeg, úszik |
libardit,
libaidit
|
| 144. |
folyik |
golgat
|
| 145. |
megfagy, fagyaszt |
galbmot,
šuvččagit
|
| 146. |
(meg)dagad, (meg)duzzad |
báisat,
bohtanit,
čárdnat
|
| 147. |
nap |
Beaivi
|
| 148. |
hold |
mánnu
|
| 149. |
csillag |
násti
|
| 150. |
víz |
čáhci
|
| 151. |
eső |
arvi, borga
|
| 152. |
folyó |
johka
|
| 153. |
tó |
jávri
|
| 154. |
tenger |
mearri
|
| 155. |
só |
sálti
|
| 156. |
kő |
geađgi
|
| 157. |
homok |
sáttu
|
| 158. |
por |
gavja
|
| 159. |
föld |
eana
|
| 160. |
felhő |
balva*
|
| 161. |
köd |
mierká (téli köd),
skoaddu (nem téli)
|
| 162. |
ég |
albmi
|
| 163. |
szél |
biegga
|
| 164. |
hó |
muohta,
skálvi (mély hó),
šalka (jól letaposott hó),
ceavcci (megkeményedett hó),
vahca (új hó, vékony hó),
jassa (cipővel a házba bevitt hó),
šeaηáš (darabos hó)
|
| 165. |
jég |
jiekŋa
|
| 166. |
füst |
suovva
|
| 167. |
tűz |
dolla
|
| 168. |
hamu |
gutna
|
| 169. |
(el)ég |
buollit,
goddot
|
| 170. |
út |
geaidnu
|
| 171. |
hegy |
várri
|
| 172. |
piros, vörös |
ruoksat # rukses
|
| 173. |
zöld |
ruoná, ruonas
|
| 174. |
sárga |
fiskat # fiskes
|
| 175. |
fehér |
vielgat # vilges (= magyar világos)
|
| 176. |
fekete |
čáhppat # čáhppes
|
| 177. |
éj(szaka) |
idja*
|
| 178. |
nap(pal) |
beaivi
|
| 179. |
év |
jahki
|
| 180. |
meleg |
liekkas # liegga,
bivval # bivvalis (például időjárás)
|
| 181. |
hideg |
galmmas galbma,
čoaskkis # čoaska (például idő, szél)
|
| 182. |
tele |
dievas,
ollis # olles
|
| 183. |
új |
ođđa # ođas
|
| 184. |
régi |
boaris # boares
|
| 185. |
jó |
buorre
|
| 186. |
rossz |
headju # heajos,
fuotni # fuones,
heittot
|
| 187. |
korhadt, rothadt |
guohca
|
| 188. |
piszkos, koszos |
duolvvas # duolva
|
| 189. |
egyenes |
njuolgat # njulges,
ollis # olles
|
| 190. |
kerek |
jorbbas #jorba, jorbat # jorbes
|
| 191. |
éles |
bastil # bastilis,
cogas # cohka (például hang)
|
| 192. |
tompa |
dulppas # dulpe-
|
| 193. |
sima |
šallat # šal'les
|
| 194. |
nedves |
njuoskkas # njuoska,
čázas # čáhce-
|
| 195. |
száraz |
goikkis # goike-
|
| 196. |
helyes |
albma,
vuoigat # vuiges
|
| 197. |
közeli,
közel |
lagas
|
| 198. |
messzi,
messze |
duhkkin
|
| 199. |
jobb (a „bal” ellentéte) |
rivttes # rievttes
|
| 200. |
bal |
gurut
|
| 201. |
-nál/-nél,
-hoz/-höz/-hez |
luhtte ~ luhtti,
lusa
|
| 202. |
-ban/-ben,
-ba/-be |
-s,
-ái, -ii
|
| 203. |
-val/-vel |
-iin (esz.), -guin (tbsz.)
|
| 204. |
és |
ja
|
| 205. |
ha |
jos ~ jus
|
| 206. |
mert |
dasgo, dainnago, daningo
|
| 207. |
név |
namma*
|
Jegyzetek
- ↑ Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, Geaidnu lea guhkes, az azt jelenti, hogy Az utca hosszú, de ha azt, hogy guhkki geaidnu, akkor az a hosszú utca.
- ↑ A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például udmurt és mordvin mon, finn minä, nyenyec many.
- ↑ A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.
- ↑ A g ejtése a számiban leginkább a k-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.
- ↑ A rokon vonás itt a magyar ho- kezdetű (hol, hova, hogy) kérdőszavakkal van.
Források
|
