Béla magyar királyi herceg (1250–1269)

Ez a szócikk IV. Béla magyar király fiáról, Horvátország és Dalmácia hercegéről szól. Hasonló címmel lásd még: Béla magyar királyi herceg (egyértelműsítő lap).

Béla magyar királyi herceg
Született	1240-es évek nem ismert
Elhunyt	1269[1] nem ismert
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kunigunda brandenburgi hercegnő (1264–)[2]
Szülei	Laszkarisz Mária magyar királyné IV. Béla magyar király
Foglalkozása	arisztokrata
Sírhelye	Esztergom
Sablon Wikidata Segítség

Árpád-házi Béla magyar királyi herceg (Buda, 1250^[3] – 1269. június 20. és október 3. között) magyar királyi herceg, IV. Béla és Laszkarisz Mária másodszülött fia, V. István öccse.

Béla herceg a tatárjárás után, szüleinek legkisebb gyermekeként született 1250-ben. 1264. október 25-én feleségül vette Kunigunda brandenburgi hercegnőt, III. Ottó brandenburgi őrgróf és Beatrix cseh hercegnő leányát, házasságuk gyermektelen maradt.

1264-től 1269-ig hercegség címén Horvátországot, Dalmáciát, továbbá Valkó, Baranya, Somogy és Zala vármegyéket kormányozta. Az apja és bátyja, V. István közötti harcokban mindvégig IV. Béla híve volt, az isaszegi csatában (1265) apja oldalán vett részt.

Béla még szüleinek életében meghalt, az esztergomi ferencesek templomában temették el, ahová később IV. Béla és felesége is temetkezett. Sírfeliratának szövege fennmaradt.

• Magyar életrajzi lexikon