Bad Radkersburg

Bad Radkersburg
A városháza tornya és a Mária-oszlop
Bad Radkersburg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Südoststeiermark járás (2013. január 1. – ) Osztrák Főhercegség (1453–1918)
Irányítószám	8490
Körzethívószám	03476
Forgalmi rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	3156 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	209 m
Terület	30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 15° 59′ 19″46.689722222222, 15.98861111111146.689722°N 15.988611°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 15° 59′ 19″46.689722222222, 15.98861111111146.689722°N 15.988611°E
Bad Radkersburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Radkersburg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bad Radkersburg (szlovénül Radgona, régi magyar nevén Regede, vendül Radgonja) osztrák város Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 3160 lakosa volt. A Mura partján fekszik, szemben vele, a szlovén oldalon található ikervárosa, Gornja Radgona. Bad Radkersburg fürdőváros, termálvízforrása 80 °C-os.

Neve a déli szláv Radigoj személynévből származik, eredeti jelentése Radigoj vára volt. A régi magyar nyelvben a szláv névből alakult ki a magyar Radage változat (említése fennmaradt 1255-ből), majd ebből a Regede (1347-től) elnevezés.

A Google Térkép alkalmazása a 2010-es évektől 2021-ig - tévesen - „Kerékerősítővár”-ként hivatkozott a kisvárosra, ha magyart állított be a felhasználó a nyelvi beállításoknál.^[2] Ezt a nevet más források nem erősítik meg, és a település régi magyar neve is más volt. 2015-ben egy nyelvi honlapon már említették egy cikkben^[3] ezt a nevet, tehát az átnevezés ez előtt történt. Később az interneten – alighanem a térképalkalmazásból átvéve – szintén feltűnt ez az elnevezés néhány helyen. Végül javították a hibát.

Bad Radkersburg a Mura folyó északi partján, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik, 209 méteres tengerszint feletti magasságban. Területe csaknem teljesen sík, környezetében szántóföldek terülnek el. Radkersburg a Szlovénia területébe ékelődő osztrák vidék központja, az ellenőrzés 2007-es feloldásáig fontos közúti határátkelőhely volt. A város északi szélén lévő vasútállomás a Graz környéki elővárosi forgalomba kapcsolja be a határvárost. A települést érinti a muramenti kerékpárút. Az önkormányzat 10 települést egyesít: Bad Radkersburg (1358 lakos), Altneudörfl (496), Dedenitz (71), Goritz bei Radkersburg (257), Hummersdorf (152), Laafeld (316), Pfarrsdorf (97), Pridahof (67), Sicheldorf (167), Zelting (111)-

A környező önkormányzatok: nyugatra Halbenrain, északra Klöch, északkeletre Vashidegkút (Szlovénia), keletre Csendlak (Szlovénia), délkeletre Radenci (Szlovénia), délre Gornja Radgona (Szlovénia)

Radkersburg első írásos említése 1182-ből származik. II. Ottokár 1265-ös urbáriumában már mezővárosként szerepel. A várost I. Albert német király uralkodásának idején átformálták, a városkép precízen tervezett várost mutat. A 13. század végén Radkersburgot fallal vették körül, hogy a Magyarország ellen létrehozott erődrendszer része legyen. 1299-ben már városjoggal rendelkezett. A 15. század második felében a régió sok nehézséget élt át, de a város az 1469-es Baumgartner-felkelést és Mátyás magyar király tízéves megszállását (1480-90 között) viszonylag épségben vészelte át. A 16. századi török háborúk során Radkersburg kulcsszerepet kapott a Mura völgyének védelmében, erődrendszerét az olasz Domenico dell'Allio vezetésével modernizálták és megerősítették. 1582-ben birodalmi erődítménnyé minősítették. Az 1880-as évektől kezdve kiéleződött a Radkersburgot lakó német és a környéken lakó szlovén nyelvű polgárok közötti viszony. Az első világháború lezárása után a várost megszállta a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság hadserege, ám a német nyelvű lakosság 1919 februárjában kitört felkelése után a délszlávok a Mura déli partjára vonultak vissza. A város megosztását hamarosan a saint-germaini békeszerződés szentesítette, Radkersburg déli városrésze Gornja Radgona néven az új délszláv állam része lett. A régi Regede lakosságának 88, területének 50%-a került Ausztriához.

A második világháború súlyos károkat okozott a városban és környékén, a Radkersburgban alig négy épület maradt sértetlen. 1941-ben a Wehrmacht Radkersburgból kiindulva támadta Jugoszláviát. 1945. április 15-én a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalta a város déli felét, a visszavonuló német katonák pedig felrobbantották a Mura hídjait. A harcok során a város 321 házából csak 4 maradt épen. A háború után a jugoszláv oldalon élő német nyelvű lakosságot kitelepítették Ausztriába, a Mura két partján lévő államok között két évtizedig igen fagyos volt a viszony. A szlovén és az osztrák városrész közötti hidat csak 1969-ben nyitották meg újból. Az 1970-es években Radkersburgban hévízet tártak fel, amelyre később komoly termálturizmus épült. 2007. december 21-én, a schengeni egyezmény kiterjesztésével megszűnt a két Regede közötti határellenőrzés, azóta a szlovén és az osztrák városrész ismét egyre szervesebb egységet alkot.

2013-ig a város a Radkersburgi járás központja volt, amelyet ekkor Délkelet-stájerországi járás néven egyesítettek a Feldbachi járással. Az új körzet központja Feldbachba került. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Radkersburg Umgebung községet egyesítették a városi önkormányzattal.

A Bad Radkersburg-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3160 fő élt. A lakosságszám 1910 óta (akkor 5070 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 91,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 5,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 7,9% evangélikusnak, 5,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a szlovének aránya 4,8% volt és egy magyar élt a városban.

• a Bad Radkersburg-i termálfürdő
• a város jelképe a városháza tornya, amelynek első három szintje gótikus stílusú; a felső szintet egy 1806-os tűz után újjáépítették.
• a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom. A háromhajós gótikus templom eredetileg egy bástyából lett átalakítva. Külső falán Johannes Aquilától származó freskótöredék látható.
• az evangélikus templom
• a Szűz Mária-templom
• a gótikus ágostonrendi remetetemplomot ma borospinceként használják.
• az 1680-as Mária-oszlop a főtéren
• az 1583-as reneszánsz Herberstorff-palota
• a 16. századi Pistor-kaszárnya 1400 körüli régi részében megtalálták Johannes Aquila eddig ismert legkorábbi freskóját
• a régi fegyvertárban berendezett városi múzeum
• a volt Mickl-kaszárnya
• a Johannes Aquila-kultúrház

• Nádasdy Ferenc (1708-1783) tábornagy
• Johann Nepomuk Hermann Nast (1754–1817) porcelángyáros
• Marie Egner (1850–1940) festő
• Leopold Vietoris (1891–2002) matematikus
• Aribert Heim (1914–1992) a mauthauseni koncentrációs tábor orvosa
• Peter Luttenberger (1972-) kerékpározó

Jelentős ideig a városban élt Johannes Aquila (14. sz. közepe-15. sz. eleje) freskófestő

• Varasd (Horvátország)
• Lenti (Magyarország)

• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 
• Bad Radkersburg. Von der Grenzfeste zur Kurstadt. S. 116–127. In: Konrad Maritschnik: Land an der Grenze. Geschichte – Kultur – Erlebniswelt. Südweststeiermark. Slowenien. Herbert Weishaupt Verlag, Gnas 1995, ISBN 3-7059-0024-2.
• Hermann Kurahs, Erwin Reidinger, Sepp Szedonja, Johann Wieser: Bad Radkersburg. Naturraum und Bevölkerung. Geschichte, Stadtanlage, Architektur. Stadtgemeinde Bad Radkersburg, Bad Radkersburg 1997.
• Ileane Schwarzkogler, Helga Császár u. a.: Yougend. Steirische Landesausstellung 1998. Bad Radkersburg. Kulturreferat der Steiermärkischen Landesregierung, Graz 1998, ISBN 3-901704-04-3.
• Heimo Halbrainer: Das andere Radkersburg. Rundgänge auf den Spuren der Protestanten, Juden, Roma und Slowenen in und um Bad Radkersburg. Artikel-VII-Kulturverein für Steiermark, Graz 1998.
• Andrea Haberl-Zemljič: Die Sprache im Dorf lassen. Festhalten und Aufgeben der slowenischen Sprache in Radkersburg Umgebung. Artikel-VII-Kulturverein für Steiermark, Graz 2004.
• Bettina Habsburg-Lothringen, Beatrix Vreča: Bad Radkersburg. Stadt und Region. Tourismusverband Bad Radkersburg und Radkersburg Umgebung, Bad Radkersburg 2009, ISBN 978-3-200-01642-2.
• Hermann Kurahs: Verwehrte Heimat. Die jüdische Geschichte Radkersburgs vom Mittelalter bis in die Gegenwart. Mit Siegelzeichnungen von Ludwig Freidinger, Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark Band 63, Historische Landeskommission für Steiermark (Hrsg.), Lit Verlag, Wien 2014, ISBN 978-3-643-50571-2.
• A város honlapja
• 62376 – Bad Radkersburg.^{[halott link]} – Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Radkersburg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.