Bajmóclazán

	Bajmóclazán (Lazany)
	; Bajmóclazán zászlaja
	; Bajmóclazán zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Polgármester	Jana Matiašková
Irányítószám	972 11
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1735 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	164 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Terület	9,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 08″, k. h. 18° 37′ 17″48.818889°N 18.621389°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 08″, k. h. 18° 37′ 17″48.818889°N 18.621389°E
	Bajmóclazán weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmóclazán témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Bajmóclazán szól. Hasonló címmel lásd még: Lazány.

Bajmóclazán (szlovákul Lazany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétőltól 4 km-re északra található.

Története

A község területe már a bronzkorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt megtalált bronzeszközök.

A falut 1430-ban említik először, a bajmóci váruradalomhoz tartozott. A 14-15. században területén aranyat bányásztak, mely meghatározta gyors fejlődését. 1479-ben a Noffry család bajmóci birtokát a bajmóci prépostnak adta. 1675-ben a településen 347 lakos élt, 48 jobbágy- és 21 zsellérházban. 1692 és 1721 között a bajmóci prépost fatornyos templomot építtetett ide. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1753-ban 67 jobbágy-, 4 zsellér és 8 gazdaház állt itt. 1787-ben 60 házában 433 lakos élt. A templom 1788-tól plébániatemplom lett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAZÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Bajmóczi Prépostság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 3/4 mértföldnyire, határja ollyan mint Dubniczáé.”^[2]

A plébániatemplom 1820-ban leégett. 1828-ban 74 háza és 519 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, vászon és takarószövéssel foglalkoztak. A falu malommal és fűrészteleppel is rendelkezett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lazán, tót falu, Nyitra vmegyében, 519 kath. lak. Erdő, jó legelő, tehenészet; kath. paroch. templom. F. u. a bajmóczi prépost. Ut. p. Privigye.”^[3]

Ma is álló temploma csak a 19. század végén épült fel.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Lazán, a Nyitra jobb partján, Privigyétől északra, 627 tót nyelvü, r. kath. vallásu lakossal. Postája Nedozser, táviró- és vasúti állomása Privigye. Kath. temploma 1874-ben épült. A községben jól berendezett kórházat tartanak fenn. A falu 1430-ban Bajmócz várához tartozott.”^[4]

1905-től szeszfőzdéje működött. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1880-ban Lazány 572 lakosából 550 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Lazány 627 lakosából 610 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Lazány 713 lakosából 707 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Lazányban 752-en laktak, ebből 740 szlovák és 10 magyar anyanyelvű.

1921-ben Lazány 785 lakosából 782 csehszlovák volt.

1930-ban Lazány 830 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 1369-en lakták, ebből 1356 szlovák és 3 magyar.

2001-ben 1438 lakosából 1420 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 1616 lakosából 1599 szlovák volt.

2021-ben 1735 lakosából 1650 (+1) szlovák, 2 magyar, (+2) ruszin, 10 (+5) egyéb és 73 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1872 és 1875 között épült a korábbi gótikus templom helyén. Kő keresztelőmedencéje 14. századi, két faszobra a 16. század első feléből származik.
Határában fürdésre és horgászásra is alkalmas tó található.
A falunak színitársulata és folklóregyüttese is van.
Fafaragó, kosárfonó, furulyakészítő népművészei vannak.
A faluban több régi lakóház és egy régi malom is található.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
↑ ma7.sk

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmóclazán témájú médiaállományokat.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 6.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]