Beled (Ausztria)

Beled (Bildein)
Felsőbeledi utcarészlet.
Beled címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Németújvári járás Burgenland
Polgármester	Walter Temmel (ÖVP)
Irányítószám	7521
Körzethívószám	03323
Forgalmi rendszám	GS
Népesség
Teljes népesség	343 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 246 m
Terület	16,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 51″, k. h. 16° 27′ 58″47.130833333333, 16.46611111111147.130833°N 16.466111°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 51″, k. h. 16° 27′ 58″47.130833333333, 16.46611111111147.130833°N 16.466111°E
Beled weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beled témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Beled (németül: Bildein) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban. Alsó- és Felsőbeled egyesítése.

Monyorókeréktől 3 km-re északra a magyar határ mellett a Pinka bal partján fekszik.

Beledet 1221-ben "Belud" alakban a Ják nemzetség birtokaként említik először. III. András király 1297-ben más birtokokért Monyorókerékkel együtt cserébe Héderváry Jakab mesternek a Németújvári grófok ősének adományozta. 1369-ben I. Lajos király a monyorókeréki uradalmat mint királyi birtokot, benne Beledet a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Ebben az adománylevélben "Belyd" néven említik. 1449-ben jelenik meg először Beled német neve "Pildein" alakban. 1496-ban a monyorókeréki uradalmat Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg. Ekkor szerepel először külön a két Beled, mert Felsőbeledet "Felaewbelyk" alakban említik. 1498-ben "Also Beled" és "Felsew Beled" néven már mindkét későbbi településrész külön is szerepel. 1517-ben Bakócz Tamás birtokainak felosztása után a monyorókeréki uradalom unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1539-ben Alsóbeled a pornói apátság birtoka volt. 1556-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat Zrínyi Miklósnak adta zálogba. A Zrínyiek 1613-ig maradtak Beled urai, amikor az uradalmat Erdődy Tamás visszaszerezte. 1643-ban Ferdinánd király a pornói uradalommal a soproni jezsuitáknak adta. Alsóbeled iskoláját 1698-ben említi az egyházi vizitáció. Ez volt az egyik legrégibb iskola a Pinka völgyében. 1720-ban Alsóbeleden 29, Felsőbeleden 32 portát számláltak. 1787-ben Alsóbelednek 59 háza és 362 lakosa, Felsőbelednek 60 háza és 365 lakosa volt. 1828-ban a házak száma 69 és 66, a lakosoké 413 és 389 volt.

Fényes Elek szerint "Alsó-Beled, (Unter-Bildein), német falu, Vas vmgyében, a Pinka-völgyében, 373 kath., 3 evang. lak., paroch. szentegyházzal, jó réttel és legelővel. F. u. Estei Ferencz modenai herczeg s a pornói urad. tartozik. Ut. p. Szombathely. Felső-Beled, német falu, Vas vgyében, 340 kath. lak., jó rétekkel. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Szombathely."^[2]

Vas vármegye monográfiája szerint ".Alsó-Beled, 62 házból álló falu. Lélekszáma 375, ev. ref. és ág. ev. lakosai németajkúak. Postája Pornó, távírója Szombathely. A Pinka patak mellett, a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonal mentén fekszik. Plebániája 1626-ban a pornói apátság kegyurasága alá tartozott és 1695-ben Dobrahelyi Fülöp baccalaureus és volt pazmanita volt a plébánosa. Jelenleg Mária Terézia főherczegnő gyakorolja a kegyúri jogokat."^[3]

"Felső-Beled lakosai németajkúak. Házainak száma 60. Lélekszáma 415, akik vallásra nézve r. katholikusok és ág. evangelikusok. Postája Pornó, távírója Szombathely. A község a Pinka patak mellett fekszik; itt vezetik el a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútat. Birtokosa gróf Erdődy Lajos."^[3]

1910-ben Alsóbelednek 407, Felsőbelednek 411, túlnyomórészt német lakosa volt. Felsőbeleden jelentős magyar kisebbség is élt. Ebben az évben nyílt meg a felsőbeledi iskola. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték, így 1922-ben Burgenland része lett. 1924-ben mindkét településen megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. Alsó- és Felsőbeledet 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 1993. január 1-jén népszavazással elszakadt Monyorókeréktől Beled néven önálló község lett. 2001-ben Alsóbeleden 166, Felsőbeleden 207 lakos élt.

• Szent Vitus tiszteletére szentelt plébániatemploma román kori eredetű. Mai formáját 1746-ban az átépítés után nyerte el. 1987-ben belül, 1993-ban kívül renoválták. Szentélye késő gótikus, főoltárképén Szent Vitus mártíromsága látható, kétoldalt az oszlopok között Szent Péter és Szent Pál szobraival.
• Beleden egy történeti múzeum is található, mely Burgenland történetét mutatja be.
• A községben évente zenei fesztivált rendeznek.

• Hivatalos oldal
• Beled a dél-burgenlandi települések portálján
• Geomix.at Archiválva 2011. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Várszentmiklós honlapja
• A burgenlandi települések történeti lexikona
• Beled az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján

1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
3. ↑ ^{a b} Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye