Benedekfalu

	Benedekfalu
	; Benedekfalu zászlaja
	; Benedekfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Liptószentmiklósi
Rang	község
Polgármester	Ján Martinovič
Irányítószám	032 04 (pošta Liptovský Ondrej)
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	LM
	Népesség
Teljes népesség	533 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	94 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	615 m
Terület	4,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 04′ 32″, k. h. 19° 40′ 49″49.075556°N 19.680278°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 32″, k. h. 19° 40′ 49″49.075556°N 19.680278°E
	Benedekfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Benedekfalu (szlovákul Beňadiková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 3 km-re keletre, a 18-as főút mellett fekszik.

Története

Egy Benedek nevű nemes birtokán keletkezett Magyarfalu határában, a 13. század első felében. 1350-ben „Detryhfalua” néven említik először. 1357-ben „Detrichfalua” és „Benedukfalua”, 1480-ban „Detrihoweg” néven szerepel az írott forrásokban. Szlovák nevén csak 1773-ban említik először „Benedikowa” alakban. A Detrich, a Kissely és a Luby családok birtoka volt. 1784-ben 55 házában 330 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENEDEK FALVA. Benedikova. Tót falu Liptó Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, saványú vizéröl nevezetes; egy harmadrésze földgyének sovány, és két harmadrésze dombokon fekszik, melly miatt mind mivelése, mind trágyázása nehezebb; de mivel legelője jó, és az Uraságtól ingyen fája mind tűzre, mind épűletre elég, Szent Miklósi piatztól is tsak 3/4. órányira van, a’ hol keresetre jó módgya, az első Osztályba számláltatott.”^[2]

1828-ban 55 háza és 369 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benedekfalva, (Benedikova), tót falu, Liptó vgyében, 24 kath., 345 evang. lak. Földe zabot, rozsot, árpát, lent terem; nevezetes savanyuviz-forrással, melly a helységen kivül a kertek közt fakad; a vizelletet nagyon hajtja, a vért s nedveket tisztitja; azért foganattal használtatik a melancholiában, máj- és lépdaganatokban, szorulásokban, bőrnyavalyákban sat. F. u. Detrich, Kissely, Luby. Ut. p. Okolicsna.”^[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 259-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 292 lakosából 291 szlovák volt.

2011-ben 466 lakosából 454 szlovák volt.

Nevezetességei

Egy 17. századi és egy 19. századi kúriája van.

Ismert személyek

Itt született 1893. május 15-én Thuránszky Pál magyar katonatiszt, földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]