Berimbau
A berimbau vagy birimbau brazíliai egyhúros hangszer, a monoheterokord zenei íjak családjába tartozik. Afrikai eredetű, a rabszolga-kereskedelem révén jutott az Újvilágba. A capoeira nevű brazíliai tánc- és harcművészet, valamint a kandomblé szertartások elengedhetetlen kelléke. LeírásaA berimbau egy íjszerűen megfeszített, egy-másfél méter hosszú, fapálcára erősített húrból és egy rezonátorként használt, 10-20 cm átmérőjű, kivájt tökből áll. A tök egy madzaggal van az ág egyik végének közelében rögzítve úgy, hogy egyben a húrhoz is hozzá van hurkolva. A húrt egy vékonyabb pálcával megütve szólaltatják meg. A hangszer és verője is hagyományosan biriba-fából (Eschweilera ovata) készül. A hangszert háromféle nagyságban és hangolásban használják, ezek nevei a mélytől a magasig: gunga, médio és viola. Részei, tartozékaiA hangszer részeinek hagyományos brazíliai portugál megnevezései:
JátékmódA hangszert a bal kéz tartja olyan módon, hogy a cabaça rögzítésére szolgáló hurok a kisujjon nyugszik, a gyűrűs- és mutatóujj a vergát markolja, a mutató- és hüvelykujj között a dobrão van. A jobb kéz tartja a vaquetát együtt a caxixível. A hangszert függőlegesen, olyan helyzetben tartják, hogy a cabaça nyílása közvetlenül a has előtt legyen, a rezonátor nyílása így a testhez szorítva változtatható, nyitható-csukható, így a dorombhoz hasonlóan a megszólaló húrnak más-más felhangját lehet kiemelni (wah-wah effektus). Leggyakrabban a következő három jól elkülöníthető hangot használják:
RitmusokA capoeirában néhány gyakrabban használt ritmusképlet, toque (X jelöli a zörgést, O az üres húrt, I a magas hangot, . a szünetet):
Források
További információk |