| Berki szellőrózsa
|
|
|
 Virága közelről
|
| Természetvédelmi státusz
|
Nem fenyegetett
      
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Anemone nemorosa
L.
|
| Szinonimák
|
| Szinonimák
|
- Homotypic
- Anemanthus nemorosus (L.) Fourr., Ann. Soc. Linn. Lyon sér. 2, 16: 323. 1868.
- Anemonanthea nemorosa (L.) Gray, Nat. Arr. Brit. Pl., 2 : 725. 1821.
- Anemone nemorosa f. vulgaris Ulbr., Bot. Jahrb. Syst. 37: 226. 228. 1905.
- Anemonoides nemorosa (L.) Holub, Folia Geobot. Phytotax. 8(2): 166. 1973.
- Pulsatilla nemorosa (L.) Schrank, Baier. Fl., 2 : 82. 1789.
- Ranunculus nemorosus (L.) Garsault, Fig. Pl. Med. 4: t. 483. 1764, nom. inval., opus utique oppressum.
- Heterotypic
- Anemone francoana Merino, Fl. Galicia, 1 : 59. 1905.
- Anemone nemorosa f. glabriuscula G.Lawson, Proc. & Trans. Nova Scotian Inst. Sci. 2(4): 28. 1869.
- Anemone nemorosa f. nitida G.Lawson, Proc. & Trans. Nova Scotian Inst. Sci. 2(4): 28. 1869.
- Anemone nemorosa f. trifoliata Ulbr., Bot. Jahrb. Syst. 37: 226. 228. 1905.
- Anemone nemorosa var. bastardii Rouy & Foucaud, Fl. Fr., 1 : 44. 1893.
- Anemone nemorosa var. grandiflora Rouy & Foucaud, Fl. Fr., 1 : 44. 1893.
- Anemone nemorosa var. hirsuta Willk.
- Anemone nemorosa var. purpurea DC.
- Anemone nemorosa var. tenuifolia Rouy & Foucaud, Fl. Fr., 1 : 44. 1893.
- Anemone pedata Raf., Med. Repos. II, 5 : 361. 1808.
- Anemone pentaphylla Hook.f. ex Pritz., Linnaea, 15 : 657. 1841.
|
|
| Elterjedés
|
 Elterjedési területe
|
| Hivatkozások
|
|
|
A berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Enyhén mérgező növény. Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[1]
Előfordulása
Szinte egész Európában nő, jóformán csak a Földközi-tenger partvidékén hiányzik. Északon megközelíti a sarkkört. Magyarországon főleg a Dunántúlon gyakori.
Megjelenése
15–30 centiméter magas, évelő, lágy szárú növény. Sárga vagy barna gyöktörzse vízszintesen kúszik a talajban. Sötétzöld, hosszú nyelű, tenyeresen szeldelt gallérlevelei csaknem örvösen állnak, a szeletek hasogatottak vagy fűrészes szélűek. Csillagszerű, 2-4 centiméter széles, pirossal futtatott fehér virágai egyesével állnak: kezdetben vagy esőben bókolók, később felegyenesednek. A virágtakaró levelek száma hat, néha hét.
Életmódja, élőhelye
Lomb- és tűlevelű, valamint elegyes erdők, cserjések, hegyi rétek lakója. Nyirkos, humuszban gazdag talajú liget- és láperdőkben gyakori. Termőhelyein tömegesen, összefüggő állományokban nő.
Március–áprilisban (esetenként májusig) nyílik; az egyik legszebb kora tavaszi erdei virágnak tartják.
Képek
Jegyzetek
Források
