Bernáth Aurél

Bernáth Aurél
Született	1895. november 13.[1][2][3][4][5] Marcali
Elhunyt	1982. március 13. (86 évesen)[1][2][3][5] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Pártos Alice
Gyermekei	Bernáth Mária
Foglalkozása	festőművész író művészetteoretikus
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948, 1970) Munkácsy Mihály-díj (1950) Magyarország Érdemes Művésze díj (1952) Magyarország Kiváló Művésze díj (1964) Kaposvár díszpolgára (1973)
Sírhelye	Farkasréti temető (21/1-2-16)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernáth Aurél témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.

Édesapja dr. Bernáth Béla ügyvéd volt. A Bernáth-ősök földbirtokosok voltak Bihar megyében, de a vallásháborúk következtében elvesztették vagyonukat.

Rippl-Rónai Ödön (Rippl-Rónai József testvére) tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal. 1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. Egyre több monumentális megbízást teljesített. A festészet mellett, grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában Marcaliban, munkássága elismeréseképpen megnyitották a Bernáth Aurél Galériát.^[6]

1995-ben megalakult a budapesti Bernáth Aurél Társaság. Célja a festő emlékének ápolása, kiállítások rendezése.

Élete egyik főművét a Riviéra című festményét 1927-ben fejezte be. A mű megvalósította a modern hagyomány és az avantgárd törekvések szintézisét. A Riviérának fergeteges sikere volt. Bernáthot meghívták a KUT tagjának. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki nagy tisztelője volt az alkotónak megvette a múzeum számára a Riviérát. Jelenleg a kép a Magyar Nemzeti Galériában csodálható meg.

Nagy jelentőségű munkái közé sorolják még az Esti park (1930, MNG) és a prágai Károly-híd (1925) című képét. Közismert, hogy a Reggel (1927-28, MNG), a Tél (1929), a Hegedűművésznő (1931, MNG), az Aratóünnepre menő lány (1932) mind-mind nagy sikert arattak a közönség előtt. És sikert aratnak mind a mai napig.

• 1928 Műcsarnok, Tavaszi Tárlat, Budapest; Ernst Múzeum, Gyűjteményes kiállítás, Budapest
• 1937 Frankel Szalon, Budapest
• 1939 Ernst Múzeum, Budapest
• 1956 Ernst Múzeum, Budapest
• 1959 Brüsszeli Nemzetközi Kiállítás
• 1962 XXXVI. velencei biennálé
• 1957 Prága
• 1962 London
• 1971 Kaposvár
• 1972 Budapesti Történeti Múzeum
• 1975 Művészeti Akadémia, Moszkva
• 1977 Tihany
• 1978 Hatvani Galéria
• 1985 Ernst Múzeum emlékkiállítás, Budapest
• 1999 Festőterem, Sopron

• A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult)
• Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai hőerőmű Kultúrháza)
• Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet)
• Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza)
• Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház)
• Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).

• Szinyei Merse Pál Társaság
• Képzőművészek Új Társasága
• Gresham-kör

• Magyar szabadkőművesek listája

• Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja (1929)
• Kossuth-díj (1948, 1970)
• Munkácsy Mihály-díj (1950)
• Érdemes művész (1952)
• Kiváló művész (1964)

• Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője (1948–1949)
• Írások a művészetről, 1947
• A Múzsa körül, 1962
• A Múzsa udvarában, 1967
• Így éltünk Pannóniában, 1956
• Kor és pálya. 1. Így éltünk Pannóniában; 2. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Utak Pannóniából, 1960
• A szép könyvről. Bernáth Aurél, Boldizsár Iván írásai; szerk. Szántó Tibor, ill. Kass János et al.; Európa, Bp., 1970
• Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
• Lássuk, mire megyünk ketten!; Móra, Bp., 1973
• Kisebb világok. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1974
• Feljegyzések éjfél körül. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1976
• Egy festő feljegyzései. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1978
• "A megélt költemény". Szabó Lőrinc levelezése Bernáth Auréllal és családjával, 1933-1957; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Horányi Károly; ME BTK, Miskolc, 2003 (Szabó Lőrinc füzetek)
• Küldj egy kis optimizmust! Bernáth Aurél levelei Fruchter Lajoshoz, 1930-1952; szerk. Rum Attila, jegyz. Mázi Béla, Rum Attila; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Bp., 2007

• Hevesy Iván, Bernáth Aurél albuma (Nyugat, 1923)
• Genthon István: Bernáth Aurél; Farkas, Bp., 1932 (Ars Hungarica)
• Oltványi Imre, Bernáth Aurél újabb képei (Magyar Művészet, 1935)
• Bernáth Aurél kiállítása az 1912-1939. évek műveiből; Almásy-Teleki Művészeti Intézet, Bp., 1939 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete)
• Bernáth Aurél újabb képeinek és Rippl-Rónai József (1861-1927) válogatott műveinek kiállítása. 1942. január 18-február 2.; Légrády Ny., Bp., 1942 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete)
• Bernáth Aurél festőművész gyűjteményes kiállítása 1956. Katalógus; szerk. Frank János, bev. Végvári Lajos; Ernst Múzeum, Bp., 1956
• Molnár Zsuzsa, Bernáth Aurél csendéletei (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959)
• Genthon István, Bernáth Aurél (Budapest, 1964)
• Pataky Dénes, Bernát Aurél (Budapest, 1972)
• Bernáth Aurél festőművész kiállítása. Tihanyi Múzeum, 77.; katalógus összeáll. Cifka Péterné, bev. Keresztury Dezső; Révai Ny., Bp., 1977
• Bernáth Aurél; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 1977
• Bernáth Aurél gyűjteményes kiállítása. Kaposvár, Somogyi Képtár, 1980. október 24-től november 30-ig; rend. Horváth János, katalógus összeáll. Horváth János; Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1980
• Illés Endre, Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról (Művészet, 1985. 7. sz.)
• Heitler László, Bernáth Aurél képeiről (Somogy, 1987. 4. sz.)
• Frankó Ákos tanulmánya Bernáth Aurélról (1922)
• Horváth János a Somogyi Kultúra 1985/4-es számában megjelent írása
• Végvári Lajos, 35 év, harmincöt művész (Budapest, 1980)
• Végvári Lajos, Bernáth Aurél emlékkönyv (1995)
• Bernáth Aurél emlékkönyv. A művész születésének 100. évfordulója tiszteletére; szerk. Kratochwill Mimi; Bernáth Aurél Társaság; Bp., 1995
• Végvári Lajos: Szőnyi István, Bernáth Aurél; Well-PRess, Miskolc, 2003
• Rum Attila: Bernáth Aurél; Kossuth–MNG, Bp., 2009 (Metropol könyvtár)
• Mutató nélkül. B. A. úr X-ben. Gróf Ferenc kiállítása a Kiscelli Múzeumban 2016. október 29. és december 31. között; kurátor Mélyi József, szerk. Róka Enikő; BTM Kiscelli Múzeum, Bp., 2016 (Fővárosi Képtár katalógusai)

• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. 239–240. o. ISBN 963-8477-44-X
• Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Bernáth Aurél lásd 36-37., 268. o. ISBN 9638477660

• Életrajz
• Festmények
• Képek