Betyárkóró

Betyárkóró
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Astereae;
Alnemzetség-; csoport:	Conyzinae;
Nemzetség:	Betyárkóró (Erigeron); L.
Faj:	Erigeron canadensis;
Szinonimák
Szinonimák
	Aster canadensis (L.) E.H.L.Krause; Caenotus canadensis (L.) Raf.; Caenotus pusillus Raf.; Conyza canadensis (L.) Cronquist; Conyza canadensis var. glabrata (A.Gray) Cronquist; Conyza canadensis var. incisa P.D.Sell; Conyza canadensis var. obovoidea P.D.Sell; Conyza canadensis var. pusilla (Nutt.) Cronquist; Conyza canadensis var. robusta P.D.Sell; Conyza canadensis var. simplex P.D.Sell; Conyza parva Cronquist; Conyzella canadensis (L.) Rupr.; Erigeron canadensis var. glabratus A.Gray; Erigeron canadensis var. pusillus (Nutt.) B.Boivin; Erigeron myriocephalus Rech.f. & Edelb.; Erigeron paniculatus Lam.; Erigeron pusillus Nutt.; Erigeron ruderalis Salisb.; Erigeron strictus DC.; Inula canadensis Bernh.; Leptilon canadense (L.) Britton; Leptilon canadense var. pusillum (Nutt.) Daniels; Leptilon pusillum (Nutt.) Britton; Marsea canadensis (L.) V.M.Badillo; Senecio ciliatus Walter; Tessenia canadensis (L.) Bubani; Trimorpha canadensis (L.) Lindm.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Betyárkóró témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Betyárkóró témájú médiaállományokat és Betyárkóró témájú kategóriát.

A kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a betyárkóró (Erigeron) nemzetség egyik faja. Egyéb nevei: Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt.

Származása, elterjedése

Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Azóta Afrikában és Ázsiában is elterjedt.

Megjelenése, felépítése

Érdes-szőrös dudvaszára 1 m magasra is megnő. A szárat elálló szőrök borítják.

Hegyes szárlevelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek.

Orsógyökerű.

Virágzata összetett, sokfészkű fürt. Az egyes virágzatok 3–5 mm szélesek, a fürtök henger alakúak. Kögvirágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai fehéresek vagy halványlilák. Termése lapos, hosszúkás kaszat hosszú fehér bóbitával.

Életmódja, termőhelye

Kevéssé bolygatott útszélek, töltések, legelők, szántók, gyomtársulások gyakori növénye. A talaj bolygatását rosszul tűri.

Egyéves növény: ősszel csírázik, majd tőlevélrózsája telel át.

Május végétől október elejéig virágzik. Termését a szél terjeszti.

Gazdasági jelentősége

Mintegy 40-féle kultúrnövény gyomnövénye (Szabó). Ezek termését jelentősen csökkentheti:

Amerikában a forgatás nélkül („no-till” módszerrel) termesztett szója vesztesége elérheti 83 %-ot,
Németországban a cukorrépa termését akár 64 %-kal is csökkenthette,
Olaszországban a szőlő 28 %-os károsodását jegyezték fel.

Európában a közvetlen károk mellett jelentős indirekt veszteségeket is okoz azzal, hogy kiválóan beilleszkedett a helyi növénytársulásokba, ahol sok kártevő és kórokozó gazdanövényévé vált. Ismertebb ilyen fajok:

foltos növénypoloska (Lygus lineolaris),
lucernapoloska (Adelphocoris lineolatus),
dohányliszteske (Bemesia tabaci).

Fentiek mellett számos növénypatogén vírus alternatív gazdanövénye (Szabó).

Felhasználása

Nincs ismert gyógyhatása; az orvostudomány nem használja. A természetgyógyászat a virágzó növény föld feletti részét hasznosítja.

Vélelmezett hatóanyagai:

illóolajok (limonen, terpineol, dipenten, cymol, linalool, matricaria-észter stb.),
cserzőanyag,
galluszsav,
flavonoidok (flavon, kolin),
benzil-benzoesav stb.^[forrás?]

Alkalmazói szerint illóolajai csökkentik a gyulladásokat és gátolják a vérbőséget. A következő panaszokra, célokra alkalmazzák:

hasmenés;
vizelethajtás — állítólag elősegíti a húgysav eltávolítását, így megelőzheti a köszvényes rohamot;
reumás fájdalmak, mint például a sokízületi gyulladás (poliarthritis) és az ízületkopás (artrózis);

A homeopátia a vérzések, a vérzékenység kezelésére alkalmazza. Nemcsak hatása, de káros mellékhatása sem ismert, ezért az ízületkopás kezelésére hosszan alkalmazható.

Egyes állatoknál kólikás tüneteket okozhat.