Boom Bang-a-Bang
A Boom Bang-a-Bang (magyarul: Bumm beng-beng) című dal volt az 1969-es Eurovíziós Dalfesztivál négy győztes dalának egyike, melyet a brit Lulu adott elő angol nyelven. Az Eurovíziós DalfesztiválA dal a február 22-én tartott brit nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát. A nemzeti döntőben mindegyik dalt Lulu adta elő.[1] A dal gyors tempójú, melyben az énekesnő egy szerelmi vallomást tesz. A dalcím hevesen dobogó szívére utal. A március 29-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben hetedikként adták elő, az olasz Iva Zanicchi Due grosse lacrime bianche című dala után, és a holland Lenny Kuhr De troubadour című dala előtt. A szavazás során tizennyolc pontot szerzett, mely három másik dallal holtversenyben az első helyet érte a tizenhat fős mezőnyben. Ez volt az Egyesült Királyság második győzelme. A másik három győztes a spanyol Salomé Vivo cantando című dala, a holland Lenny Kuhr De troubadour című dala és a francia Frida Boccara Un jour, un enfant című dala volt. A következő brit induló Mary Hopkin Knock, Knock Who's There? című dala volt az 1970-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A következő győztes az ír Dana All Kinds of Everything című dala volt. Kapott pontok
Slágerlistás helyezések
*Lh. = Legjobb helyezés. Külső hivatkozásokForrások
|