Butil-acetát

Butil-acetát
Butil-acetát
IUPAC-név	Butil-acetát
Más nevek	Butil-etanoát Ecetsavas butilészter
Kémiai azonosítók
CAS-szám	123-86-4
PubChem	31272
SMILES CCCCOC(C)=O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C6H12O2
Moláris tömeg	116,16 g/mol
Megjelenés	Színtelen folyadék
Sűrűség	0,88 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	-77 °C[1]
Forráspont	127 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	Rossz: 10 g/l (20 °C)[1]
Gőznyomás	10,7 hPa (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok	R10, R66, R67[2]
S mondatok	(S2), S25[2]
Lobbanáspont	27 °C[1] (300 K)
Öngyulladási hőmérséklet	390 °C[1]
LD50	10800 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon acetátak	propil-acetát amil-acetát
Rokon vegyületek	n-butanol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A butil-acetát vagy pontosabban n-butil-acetát egy szerves vegyület, a butanol ecetsavval alkotott észtere. A gyümölcsészterek közé tartozik. Színtelen folyadék, gyümölcsre emlékeztető szaga van. Vízben csak kis mértékben oldható, de szerves oldószerekben, például etanolban, dietil-éterben, szénhidrogénekben oldódik. Maga a butil-acetát is jól old számos anyagot, emiatt főként oldószerként alkalmazzák.

Három izomerje létezik, az izobutil-acetát, a terc-butil-acetát és a szek-butil-acetát.

A méhek Kozsevnyikov-mirigyében termelődő riasztó feromon egyik alkotóeleme.

A butil-acetát butanolból és tömény ecetsavból állítható elő, ha ezeket kénsav jelenlétében desztillálják.

A butil-acetát főként technikai szempontból fontos oldószer. Legnagyobb mennyiségben lakkok gyártására használják fel. Jól old különböző cellulózésztereket (például a nitro-cellulózt), a műkaucsukot és számos műgyantát. Felhasználják körömlakkok készítésére és az illatszeriparban is.

A nyálkahártyákat ingerlő hatása van. Belélegezve vagy a gyomorba kerülve szédülést, émelygést, gyomorfájást okozhat.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet