Córdoba tartomány (Argentína)

	Córdoba tartomány (Provincia de Córdoba)
; Córdoba tartomány címere	; Córdoba tartomány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Argentína
Megyéi	26 megye
Főváros	Córdoba
Jogállás	Tartomány
Székhely	Córdoba
Polgármester	Martín Llaryora
Testvérvárosok	Lista Csungking
	Népesség
Teljes népesség	3 840 905 fő (2022)
Népsűrűség	18,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	168 321 km²
Időzóna	UTC−3; America/Argentina/Cordoba;
	Elhelyezkedése
	d. sz. 32°, ny. h. 64°32.000000°S 64.000000°WKoordináták: d. sz. 32°, ny. h. 64°32.000000°S 64.000000°W
	Córdoba tartomány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Córdoba tartomány témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Córdoba (egyértelműsítő lap)

Córdoba egyike Argentína 23 tartományának.

Földrajz

Az ország középső részén helyezkedik el.

Története

Amikor a spanyolok a régi Peruban letelepedtek, utat kerestek az Atlanti-óceánhoz, Río de la Plata kikötőjéhez, hogy a perui aranyat és ezüstöt arra szállítsák Európába. Ezen az útvonalon alapították 1573. július 6-án a mai Córdoba várost.

A jezsuiták 1599-ben kolostort alapítottak itt. Itt alapították 1622-ben Argentína első egyetemét, a mai Córdobai Nemzeti Egyetemet. 1761-ben kezdte működését az egyetemi nyomda.

1783-ban az addigi Tucumán felügyelőséget kettéosztották és megszervezték a Córdoba felügyelőséget. Ennek székhelye Córdoba város volt, területe magában foglalta a mai Córdoba, La Rioja, Mendoza, San Juan, San Luis tartományokat. Córdoba városnak akkor 38 800 lakosa volt.

Argentina függetlenségének kikiáltása után a tartomány nem ismerte el maga fölött Buenos Aires fennhatóságát. Ebből hosszas háború lett a két tartomány között, amelynek tétje egész Argentína vezetése volt. A háborúskodás Córdoba tartomány belső összeomlását okozta, csak 1868-ban stabilizálódott a helyzet.

Córdoba városban 1871-ben csillagvizsgálót építettek, 1873-ban az egyetem fizikai és matematikai fakultással bővült. A vasútépítést követő bevándorlási hullámban gyorsan nőtt Córdoba város és tartomány lakossága. Sok új földet vettek művelésbe, és az ipar is gyorsan nőtt.

1918-ban Córdobából indult ki az egyetemi reformot követelő mozgalom. Hatása kiterjedt egész Dél-Amerikára. A mozgalom fő célkitűzése a tananyag modernizálása és a diákok jogainak biztosítása volt. A követelések többségét elfogadta Amadeo Sabattini kormányzó, aki egész Argentína leghaladóbb kormányzója volt. Polgári jogi és mezőgazdasági reformjai országszerte példává váltak.

A második világháború után sok külföldit és Argentína más vidékeiről származó munkást vonzott Córdoba fejlődő ipara, amelynek a gépkocsi-gyártás volt a motorja. Arturo Frondizi elnöksége idején (1958-1962) majdnem minden autóipari beruházás Córdoba városban és környékén történt.

Az ország más vidékeihez hasonlóan 1955-ben itt is megjelentek a peronista csoportok azután, hogy Juan Perón elnököt puccsal eltávolították hivatalából. A peronisták és más szocialista és anarchista csoportok ellenzékben voltak Argentína harmadik, 1966-ban kezdődő katonai diktatúrája idején. A kormány által kinevezett keményvonalas kormányzó politikája elleni tiltakozás végül 1969 májusában a Cordobazo néven ismert lázadásban robbant ki. Ebben munkások és diákok is részt vettek. Ez a lázadás, meg országszerte a többi hasonló (pl. Rosariazo) aláaknázta a junta hatalmát. Végül jóval mérsékeltebb katonák váltottak le.

Córdoba tovább virágzott, annak ellenére, hogy a politikai élet nem nyugodott meg: 1973-ban baloldali erőszak volt, 1974-ben jobboldali politikai befolyás, 1976-77-ben a kormány követett el törvénytelenségeket. 1978 és 1981 között a szabadkereskedelmi politika érintette hátrányosan Córdoba jelentős iparát, az 1980-as években hitelválság volt, majd az ezredfordulón elhúzódó pénzügyi válság.