Córdoba tartomány (Argentína)
Córdoba egyike Argentína 23 tartományának. FöldrajzAz ország középső részén helyezkedik el. TörténeteAmikor a spanyolok a régi Peruban letelepedtek, utat kerestek az Atlanti-óceánhoz, Río de la Plata kikötőjéhez, hogy a perui aranyat és ezüstöt arra szállítsák Európába. Ezen az útvonalon alapították 1573. július 6-án a mai Córdoba várost. A jezsuiták 1599-ben kolostort alapítottak itt. Itt alapították 1622-ben Argentína első egyetemét, a mai Córdobai Nemzeti Egyetemet. 1761-ben kezdte működését az egyetemi nyomda. 1783-ban az addigi Tucumán felügyelőséget kettéosztották és megszervezték a Córdoba felügyelőséget. Ennek székhelye Córdoba város volt, területe magában foglalta a mai Córdoba, La Rioja, Mendoza, San Juan, San Luis tartományokat. Córdoba városnak akkor 38 800 lakosa volt. Argentina függetlenségének kikiáltása után a tartomány nem ismerte el maga fölött Buenos Aires fennhatóságát. Ebből hosszas háború lett a két tartomány között, amelynek tétje egész Argentína vezetése volt. A háborúskodás Córdoba tartomány belső összeomlását okozta, csak 1868-ban stabilizálódott a helyzet. Córdoba városban 1871-ben csillagvizsgálót építettek, 1873-ban az egyetem fizikai és matematikai fakultással bővült. A vasútépítést követő bevándorlási hullámban gyorsan nőtt Córdoba város és tartomány lakossága. Sok új földet vettek művelésbe, és az ipar is gyorsan nőtt. 1918-ban Córdobából indult ki az egyetemi reformot követelő mozgalom. Hatása kiterjedt egész Dél-Amerikára. A mozgalom fő célkitűzése a tananyag modernizálása és a diákok jogainak biztosítása volt. A követelések többségét elfogadta Amadeo Sabattini kormányzó, aki egész Argentína leghaladóbb kormányzója volt. Polgári jogi és mezőgazdasági reformjai országszerte példává váltak. A második világháború után sok külföldit és Argentína más vidékeiről származó munkást vonzott Córdoba fejlődő ipara, amelynek a gépkocsi-gyártás volt a motorja. Arturo Frondizi elnöksége idején (1958-1962) majdnem minden autóipari beruházás Córdoba városban és környékén történt. Az ország más vidékeihez hasonlóan 1955-ben itt is megjelentek a peronista csoportok azután, hogy Juan Perón elnököt puccsal eltávolították hivatalából. A peronisták és más szocialista és anarchista csoportok ellenzékben voltak Argentína harmadik, 1966-ban kezdődő katonai diktatúrája idején. A kormány által kinevezett keményvonalas kormányzó politikája elleni tiltakozás végül 1969 májusában a Cordobazo néven ismert lázadásban robbant ki. Ebben munkások és diákok is részt vettek. Ez a lázadás, meg országszerte a többi hasonló (pl. Rosariazo) aláaknázta a junta hatalmát. Végül jóval mérsékeltebb katonák váltottak le. Córdoba tovább virágzott, annak ellenére, hogy a politikai élet nem nyugodott meg: 1973-ban baloldali erőszak volt, 1974-ben jobboldali politikai befolyás, 1976-77-ben a kormány követett el törvénytelenségeket. 1978 és 1981 között a szabadkereskedelmi politika érintette hátrányosan Córdoba jelentős iparát, az 1980-as években hitelválság volt, majd az ezredfordulón elhúzódó pénzügyi válság. GazdaságKözlekedésKözigazgatásKormányzók: Megyék
Források |