Cancún
Cancún város Mexikóban, a Yucatán-félszigeten, az Atlanti-óceán partján, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti csücskében. Cancún a Riviera Maya névre hallgató turistaövezet központja, 2010-ben körülbelül 630 ezer lakosa volt.[2] A város mára turistacélpontként már világszerte ismert. EtimológiaCan Cún az ottani maják nyelvén azt jelent, hogy „kígyófészek” (mások szerint a név eredete viszont aranyedény). FöldrajzFekvéseCancún a Yucatán-félsziget északkeleti részén, csaknem teljesen sík területen az óceán észak–déli irányban húzódó partján fekszik, vízfolyásai nincsenek. A városkörnyéki partvidékeket többnyire mangroveerdők borítják, a szárazföld belsejében a vadon a jellemző, a terület mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas.[3] ÉghajlatA város éghajlata igen forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 33 °C-os hőséget, a rekord meghaladta a 41 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,1 °C és az augusztusi 29,7 °C között váltakoznak. Nemhogy fagy nem fordul elő, de még a 10 °C alatti hőmérsékletek is igen ritkák, sőt, a nyári hónapokban 20 °C alá sem csökken a hőmérséklet. Az évi átlagosan 1300 mm csapadék időbeli eloszlására jellemző, hogy ősszel több, tavasszal kevesebb eső hull.
NépességA település népessége a közelmúltban rendkívül gyorsan növekedett:[2]
Újabb kori történeteCancún a 20. század ötvenes évekig ismeretlen, a civilizációtól érintetlen karib-tengeri oázis volt alig néhány halászfaluval és a maják ősi romjaival. A mexikói kormány 1969-ben támogatta a nemzetközi turisztikai nagybefektetők megtelepedését és nekilátott a várost szisztematikusan Acapulco ellensúlyaként kiépíteni, hogy a turizmusipar az ország délkeleti részén is beinduljon. Cancún területrendezési terve Agustín Landa Verdugótól származott. Az ottani földrajzi adottságok mellett szinte ajánlkozott a floridai Miami Beachhez hasonló fejlesztés. Épült egy gát, ami egy keskeny földnyelvként köti össze Cancúnt a szárazfölddel. A Cancúni nemzetközi repülőtér (IATA-Code: CUN) a város délnyugati részén található. Cancún a korai 70-es években kezdett el lendületesen növekedni. A szárazföldön szigorúan geometrikus rendszerben épült ki az utcahálózat, ahol a turizmusban dolgozók laknak, míg a mesterséges földnyelven újabb és újabb szállodák épültek. Más mexikói városoktól éltérően ezért Cancúnban sem központi piactér, sem régi katedrális, esetleg templom, vagy egyéb történelmi építmény nincs. A kereken 20 kilométer hosszú közvetlen tengerparti Zona Hotelera területén mindenféle kategóriájú és méretű szálloda megtalálható. A szállodasoron bevásárlási, szabadidős ill. különféle kikapcsolódási lehetőségeket lehet találni. Velencére emlékeztető központ például a La Isla. A turistaközönség elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából érkezik, az európai vendégek kicsi de stabil csoportja mellett. Cancún a földközi-tengeri buliközpontok Mallorca és Ibiza amerikai megfelelőjének tekinthető. 2003-ban rendezték meg az Kereskedelmi Világszervezet 5. miniszterkonferenciáját, 2004-ben Cancún volt a 73. IKPO-Interpol főgyűlésének a vendégadója. 2010. november 29-től december 10-ig itt került megrendezésre az Egyesült Nemzetek 16. klímakonferenciája. Bánsági testvérvárosa Temesvár. SportA legismertebb cancúni labdarúgócsapat a CF Atlante volt, amely 2007-ben költözött ide Mexikóvárosból, bajnoki címet is szerzett, de 2020-ban visszatért a fővárosba. Helyét egy új klub, a Cancún FC vette át.[5] Képek
Jegyzetek
Angelika Heider: Mexiko. 2000 München. ISBN 978-3-493-60393-4 További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Cancún témájú médiaállományokat.
|