|
Chasmosaurus
A Chasmosaurus (jelentése 'nyitott gyík' az ógörög χάσμα / khaszma 'nyílás', 'üreg' vagy 'öböl', és σαυρος / szaürosz szavak összetételéből, a nyakfodron levő nagy nyílásokra utalva) a ceratopsida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt Észak-Amerikában. 4,3–4,8 méteres testhosszával és 1,5–2 tonnás tömegével[1] a Chasmosaurus közepes méretű ceratopsiának számított. A többi ceratopsiához hasonlóan növényevő volt. Kezdetben Protorosaurusnak hívták, de átnevezték, mivel ezt a nevet korábban már publikálták egy másik állattal kapcsolatban. Valamennyi Chasmosaurus példányra a kanadai Alberta tartományban, a Dinoszaurusz Tartományi Park területén levő Dinosaur Park-formációban találtak rá. A C. russelli a formáció alsó padjaiból származik, míg a C. belli a középső és felső padokból.[2] Felfedezés és fajok_(20765045131).jpg)  1898-ban Lawrence Lambe, a Kanadai Geológiai Szolgálat (Geological Survey of Canada) kutatója fedezte fel az első Chasmosaurus maradványt, egy nyakfodor darabját.[3] Habár felismerte, hogy a lelet egy új fajt képvisel, Lambe úgy gondolta, hogy a fosszília a korábbról ismert rövid nyakfodrú ceratopsia nemhez, a Monocloniushoz tartozik.[3] A példány leírásához létrehozta a Monoclonius belli nevű fajt.[3] 1913-ban Charles Sternberg és fia több teljes „M. belli” koponyát talált a kanadai Albertában levő Dinosaur Park-formáció közepén. Ezeket Lambe 1914-ben egy új nemként, Chasmosaurusként írta le.[3] Ezután további Chasmosaurus maradványok, köztük koponyák kerültek elő.[3] Úgy tűnt, hogy morfológiai eltérések találhatók az ismert Chasmosaurus koponyák között.[3] Több Chasmosaurus faj is ismertté vált. Lambe eredeti fajához, a C. bellihez ('Bell lyukas gyíkja') még ugyanabban az évben csatlakozott a C. canadensis ('kanadai lyukas gyík'). A következő fajt Lambe Eoceratops canadensis néven írta le, de Thomas M. Lehman később átsorolta ebbe a nembe. Az Eoceratopsot és a hosszúszarvú Chasmosaurus kaisenit jelenleg ideiglenesen a Mojoceratops példányainak tekintik.[4] Lull egy szokatlan, rövid pofájú koponya után elnevezett egy új fajt, a C. brevirostrist, amely 1926-ban került elő. Ezt 1940-ben C. M. Sternberg C. russelli nevű faja követte, melyre Alberta délnyugati (a Dinosaur Park-formáció alsó) részén találtak rá. A Thomas Lehman által 1989-ben leírt texasi C. mariscalensis később átkerült az Agujaceratops nembe.[5] A legújabb faj, a C. irvinensis a Dinosaur Park-formáció legfelső padjából származik. Ezt a fajt 2010-ben a számára létrehozott Vagaceratops nemben helyezték el.[6] Anatómia A taxonómusok a ceratopsiákat két alcsaládra osztották fel; a rövid nyakfodrúakra (a centrosaurinákra), mint például a Centrosaurus és a hosszú nyakfodrúakra (a chasmosaurinákra), melyek közé a Chasmosaurus is tartozik. A hosszú nyakfodrú ceratopsiák a nagyobb nyakfodor mellett jellemzően hosszabb arccal és állcsontokkal rendelkeztek, és egyes őslénykutatók kijelentették, hogy jobban megválogatták a táplálékukat. A hosszú nyakfodrok a dinoszauruszok evolúciója során aránylag későn fejlődtek ki, a Chasmosaurus maradványai pedig a késő kréta korból, 76,5–75,5 millió évvel ezelőttről származnak.[7] A Chasmosaurus nyakfodrát szív alakúnak írták le, mivel a csontszerkezete két nagy hurokból áll, melyek egy központi csont körül helyezkednek el. Egyes fosszíliák kis elcsontosodott részeket (úgynevezett epoccipitalokat) tartalmaznak, amik a nyakfodor kerületén helyezkedhettek el. A nyakfodor talán élénk színű volt, hogy felhívja a figyelmet a méretére vagy egyszerűen a párválasztás során történő pózolásra szolgált. Bár a nyakfodor nagy méretet ért el, mégis olyan gyenge volt (a csontok között főként bőr feszült), hogy a védekezés során nem sok haszna lehetett. Lehetséges, hogy egyszerűen csak a figyelem felkeltésére vagy esetleg hőszabályzásra szolgált.  Sok ceratopsiához hasonlóan a Chasmosaurus az arcán három szarvat viselt, melyek közül egy az orron, kettő pedig a szemek felett helyezkedett el. Az egyes fosszilis maradványok eltérő eredményre vezetnek – a Chasmosaurus egyik fajánál, a C. kaiseninél, a szemöldök szarvak hosszúak voltak, a C. bellinél viszont rövidek. Habár kezdetben külön fajként nevezték el ezeket a példányokat, mégis lehetségesnek tűnik, hogy a hosszú szarvúak hímek, a rövid szarvúak pedig nőstények voltak. Az egyik Sternberg által feltárt Chasmosaurus példány érdekes módon fosszilizálódott bőrrel együtt került elő.[3] Úgy tűnik, hogy a bőrön számos öt- vagy hatszögű csomót alkotó nagy pikkely helyezkedett el, szabályos sorokba rendezve a kisebb pikkelyek között.[3] A fosszilis bőrminták nem nyújtanak információt a Chasmosaurus színezetét illetően. FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Chasmosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek
Források
További információk
|
