Chindaswinth nyugati gót király
Chindaswinth, más írásmóddal Chindasuinth, Kindasvinth (563[1] – 653. szeptember 30.[1]/október 1.[2]) nyugati gót király 642-től haláláig. Bár fiatalon a lázadók pártjához tartozott, trónhoz jutván keleti kényurak módjára kivégeztetett minden lázadót vagy ellenszegülőt.[3] Állítólag kétszáz előkelő s ötszáz alsórendű embert gyilkoltatott meg, feleségeiket s leányaikat, vagyonukkal együtt híveinek osztotta szét.[4] Amikor haragja miatt sokan külföldre menekültek megtiltotta a kivándorlást.[3] Néhány száz gőgös előkelő élete árán feltétlen tiszteletet szerzett a királyság tekintélyének és az ország területi épségének.[3] Ellenfeleit sikerült megnyernie tudományos hajlamaival és az egyház iránt tanúsított bőkezűségével.[4] Templomokat és kolostorokat alapított[4] s Rómába megbízottat küldött, hogy Nagy Szent Gergelynek a gótoknál már nem található munkáit vásárolja össze.[4] 646-ban összehívta a hetedik toledói zsinatot, melyen a királyság és egyház kibékült egymással,[4] de felsőbb hatalmát az egyház elvesztette.[4] Itt vagyonvesztést s számkivetést mondtak a külföldre menekült, ellenséget fegyveres beavatkozásra szító pártütőkre s ellentétben a romanizáló papi áramlattal, a gót törvénykönyv hatályát az ország római lakosaira is kiterjesztették.[4] Fiát társkirállyá tette,[3] és vele együtt dolgozta ki törvénykönyvét, a Lex Wisigothorumot.[3] Jegyzetek
|