Csány György (alispán)

Csányi Csány György (? - †Csány, Zala vármegye, 1767. február 15.), Zala vármegye alispánja, földbirtokos.^[1]

A középbirtokos, ősrégi nemesi Hahót-Buzád nemzetségből származó csányi Csány család sarja. Apja csányi Csány Ferenc, édesanyja nagyunyomi Akács Mária úrnő volt. Az apai nagyszülei Csányi Bernát (fl. 1633–†1664), várkapitány, földbirtokos és Keczor Anna (1657-1665) voltak, az anyai nagyapja nagyunyomi Akács László, földbirtokos volt.

Csány Ferenc 1731-ben még vett részt családi pereskedésekben, azonban 1732-ben Akács Mária már az özvegye volt.^[2] Apai nagyszülei ifjabb Csány Bernát (1630-1664), törökverő katona, és Keczer Anna voltak. Több fivére volt: az egyik idősebb Csány László (1704-1771), vasi szolgabíró volt, akinek az unokája Csány Bernátnak a fia, csányi Csány László (1790–1849) politikus, közlekedési miniszter, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja volt.

Csány György fiatal korában, 1737-ben a Vasvári káptalan jegyzője volt.^[3] Később, a vármegye szolgálatába állt. 1758. január 22.-e és 1760. január 9.-e között Zala vármegye első alispánja volt.^[4]

Táplánszentkereszten 1738. január 1.jén vette el táplánfalvi Nagy Terézia (Táplánszentkereszt, 1720. november 15.–Táplánszentkereszt, 1803. június 30.) kisasszonyt, táplánfalvi Nagy István (1683–1732), földbirtokos és lukafalvi Zarka Klára lányát. A menyasszony leánytestvére táplánfalvi Nagy Zsófia, akinek a férje, pókafalvi Póka Ádám, táblabíró, földbirtokos volt. Csány György és táplánfalvi Nagy Terézia házasságából született:

• Csány Márton (1751-1807), Zala vármegye főügyésze. Felesége, nemes Pribek Mária (1766-1819).
• Csány Mihály (1754-1837). Neje, nemes Horváth Terézia.