|
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban. FekvéseJász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányban Kunszentmárton a legközelebbi városok. Budapesttől 127 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 45-45 kilométerre található. MegközelítéseA község belterületén áthalad a 44-es főút, 2019 októberében pedig elkészült az M44-es autóút is, amely északi irányból elkerüli a községet. Az autóútra a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki, Tiszakürt és Cserkeszőlő között. Korábban érintette a települést a 442-es főút is, amely Szolnoktól húzódott odáig, Martfű érintésével. Később a főút Martfűtől délre új, keletebbi fekvésű nyomvonalat kapott, a régi nyomvonal azóta 4633-as útszámozással mellékútként számozódik. Határszélét érinti még délkeleten a 4511-es, nyugaton pedig a 4514-es út is. Vasútvonal nem érinti a községet, a térségen végighúzódó Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal déli irányban kerüli el, Csépa és Szelevény irányába. A legközelebbi vasúti megállási pontok Szelevény megállóhely vagy Kunszentmárton vasútállomás. TörténeteCserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt. Cserkeszőlő a vármegye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt. A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak. Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os – nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó – termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz. KözéletePolgármesterei
NépességeA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,8% (34,3% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,7% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 8,1% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[13] NevezetességeiCserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő 1942–43-ban a MAORT szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, amely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.
Műemlék borház és pinceA 123 éves, 2014-ben felújított,[14] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.[15] Szinyei Merse-kastélyAz 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és felújította. [1] A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a második világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Cserkeszőlői kunhalmokA község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronzkorban és újkőkorszakban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Aranyosi erdőEz az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Nagy Fertő-tóA termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Testvérvárosa
Képgaléria
ForrásokJegyzetek
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
