Dobřany (Dél-plzeňi járás)
Dobřany település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Dobřany Chlumčany, Nová Ves, Chotěšov, Dnešice, Plzeň, Útušice, Vstiš és Zbůch településekkel határos. Lakosainak száma 6435 fő (2024. január 1.).[1] A városon halad át a Plzeňből Železná Rudába vezető vasútvonal, amelyen a Dobřany vasútállomás található, a várostól északra annak külterületén. Šlovicén, Plzeň közelében is van Dobřanynak megállója. Itt működik a pszichiátriai kórház is. TörténeteA város első írásos említése 1243-ból származik. 1259-ben dokumentálják a Magdolna-rend női egyházi rend legrégebbi közösségét Csehországban. Eredetileg királyi rezidencia volt, amely után 1243-ban a Markvartic családból származó Záviš z Dobřany birtokolta, 1260-ban pedig már városi magisztrátusáról esik szó. A város piaci jelentőségét bizonyítja a különleges dobráni gabonaarány. Az 1270-es években a chotěšovi premontrei női kolostor megszerezte a várost, és 1782-ig birtokolta, amikor II. József császár feloszlatta a rendeket. 1814-ben a Szuvorov tábornok vezette orosz hadsereg vonult át a városon a napóleoni háborúk folytán. 1822–1945 között német nemesek, a Thurn-Taxis család (Medveczky Ilona) uralkodtak itt, akiket a második világháború után elüldöztek. Nagy jelentőséggel bírt a vasút 1876-os bevezetése a városba, amikor a Plzeňtől Nýrskig tartó szakaszt üzembe helyezték. 1880 óta működik Dobřanyban a pszichiátriai kórház, amely jelenleg 1225 beteg befogadására alkalmas. 1938–1945 között a falu a Szudéta Birodalmi Tartományhoz tartozott. A brit légierő 1943. április 17-én virradó rajtaütése során a pilseni Škoda művek helyett a kórházat bombázták, és súlyosan megrongálták. A háború után az eredeti német lakosságot kitelepítették. Itt született
TestvértelepüléseiKépek a városból
NépességA település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Adatok: Wikidata Jegyzetek
További információk |