Donány

	Donány (Dohňany)
	; Donány zászlaja
	; Donány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1471
Polgármester	Milan Panáček
Irányítószám	020 51
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	1859 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	60 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	336 m
Terület	28,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°E
	Donány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Donány témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Donány (szlovákul Dohňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 5 km-re északnyugatra, a Fehérvíz partján fekszik.

Története

A község területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült i. e. 1. századból származó kerámialeletek.

A falut 1471-ben említik először a lednici uradalom részeként. A 15. században a Felvidék északnyugati területeire román pásztorok érkeztek, akik közül néhányan a mai település hegyeiben és völgyeiben telepedtek le. Ők később beolvadtak a környező szlovák lakosságba. Arról, hogy itt emberek lakta település található, 1532-ből származik az első adat. 1599-ben a török ütött rajta a falun. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOHNAI. vagy Dohnan. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, határja középszerű, de néhol soványos, és szorgalmatos mivelést kíván, legelője gazdag, és lakosai számos juhokat tartanak.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dohnyán, Trencsén m. tót falu, Pucho filial. 399 kath., 175 evang., 52 zsidó lak. F. u. többen.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

1923-ban a falu egy része leégett.

Népessége

1910-ben 737, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1730 lakosából 1717 szlovák volt.

2011-ben 1736 lakosából 1681 szlovák volt.

Neves személyek

Itt szolgált Anton Bielek (1857-1911) szlovák író
Itt szolgált Ferko Urbánek (1858-1934) szlovák író, hivatalnok
Itt szolgált Jozef Gregor Tajovský (1874-1940) szlovák író, költő, tanár, hivatalnok, politikus

Nevezetességei

1865-ben épült, Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma
1992-ben épült evangélikus temploma
Kataszterében több történeti erődített hely (pl. Gímes) is található^[4]

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Putovanie po hradoch slovenských 2, 114

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Putovanie po hradoch slovenských 2, 114

[1]

[2]

[3]

[4]