Drinápolyi béke (1829)

„Drinápolyi béke” lehetséges további jelentéseiről lásd: Drinápolyi béke (egyértelműsítő lap).

A drinápolyi béke vetett véget az Orosz és az Oszmán Birodalom között zajlott 1828–1829-es orosz–török háborúnak. A megállapodást török részről Abdülkadir bej, orosz oldalról Alekszej Fjodorovics Orlov herceg írta alá 1829. szeptember 14-én Drinápolyban.^[2] A törökök hozzáférést biztosítottak az oroszoknak a Duna torkolatához, valamint Grúziában Akhaltsikhe és Akhalkalaki erődítményeihez. A szultán elismerte, hogy Grúzia (így többek között Imereti, Mingrélia, Guria), valamint a Perzsiától az előző évben megszerzett Jereváni és Nahicseváni Kánságok az orosz cár fennhatósága alá tartoznak. A szerződés értelmében a Dardanellák megnyílt a kereskedelmi hajók előtt, így felszabadult a gabonafélék, az élő állatok és a fa kereskedelme. A szorossal kapcsolatos kérdések végső rendezésére a Hünkâr İskelesi szerződésben került sor 1833-ban.

A drinápolyi béke értelmében a szultán ismét autonómiát ígért Szerbiának valamint Görögországnak, és hagyta, hogy Oroszország elfoglalja Moldovát és Havasalföldet, míg a törököknek nagy kártérítést kellett fizetnie. Később azonban a Hünkâr İskelesi szerződéskor történt módosítást követően ezeket az összegeket jelentősen csökkentették.^[3] A szerződés értelmében Törökország és Havasalföld között az új határvonal a Duna folyása lett. Így Havasalföldhöz került Turnu, Giurgiu és Brăila megyéje.^[4][5]

• A drinápolyi békét gyakran emlegetik az 1960-as években forgatott The Prisoner című sorozat The General részében.