Drinápolyi béke (1829)A drinápolyi béke vetett véget az Orosz és az Oszmán Birodalom között zajlott 1828–1829-es orosz–török háborúnak. A megállapodást török részről Abdülkadir bej, orosz oldalról Alekszej Fjodorovics Orlov herceg írta alá 1829. szeptember 14-én Drinápolyban.[2] A törökök hozzáférést biztosítottak az oroszoknak a Duna torkolatához, valamint Grúziában Akhaltsikhe és Akhalkalaki erődítményeihez. A szultán elismerte, hogy Grúzia (így többek között Imereti, Mingrélia, Guria), valamint a Perzsiától az előző évben megszerzett Jereváni és Nahicseváni Kánságok az orosz cár fennhatósága alá tartoznak. A szerződés értelmében a Dardanellák megnyílt a kereskedelmi hajók előtt, így felszabadult a gabonafélék, az élő állatok és a fa kereskedelme. A szorossal kapcsolatos kérdések végső rendezésére a Hünkâr İskelesi szerződésben került sor 1833-ban. A drinápolyi béke értelmében a szultán ismét autonómiát ígért Szerbiának valamint Görögországnak, és hagyta, hogy Oroszország elfoglalja Moldovát és Havasalföldet, míg a törököknek nagy kártérítést kellett fizetnie. Később azonban a Hünkâr İskelesi szerződéskor történt módosítást követően ezeket az összegeket jelentősen csökkentették.[3] A szerződés értelmében Törökország és Havasalföld között az új határvonal a Duna folyása lett. Így Havasalföldhöz került Turnu, Giurgiu és Brăila megyéje.[4][5] A kultúrában
Jegyzetek
|