Egészségturizmus

Az egészségturizmus vagy gyógyturizmus köznapi kifejezés, amely az idegenforgalomnak azt a speciális formáját jelöli, amely során orvosi kezelés illetve műtét elvégzése céljából egy másik országba utazik a vendég, ugyanakkor a célországban annyi időt tölt, mintha vakációzna. Az ilyen típusú idegenforgalom legfontosabb indítéka az anyagi megtakarítás. A gyógyturizmus mind az Egyesült Államokban, mind Európában egyre nagyobb divattá válik. Mindenekelőtt a betegbiztosítással nem rendelkező amerikai állampolgárok utaznak külföldre fontos műtétek elvégeztetésére. Az elsődleges célországok Olaszország, Thaiföld, Szingapúr és Malajzia.^[1]

„A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívüli gyógyhelyekre történő utazást, az ott történő ideiglenes tartózkodást és a gyógyszolgáltatások, valamint egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások igénybe vételét foglalja magába. A konkrét betegség gyógyítása, kezelése, vagy utókezelése céljából különféle, tipikusan természeti gyógytényezőre (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, mikroklíma) épülő gyógymódok igénybevételéhez kapcsolódik, melyek elsősorban gyógyfürdőkben, egészségügyi, illetve gyógyintézetekben, érhetők el. A gyógyturizmus tehát „az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi ellátásokra – ideértve a gyógyászati ellátásokat is – alapozódó egészségturizmus (Kincses és mtsai 2009)^[2]”

Indiában jelenleg évente 150 000 beteget látnak el, akik az USA-ból, Európából, és az Öböl-menti országokból érkeznek. A vendégek száma évi 15 százalékos növekvő tendenciát mutat.^[1] Németország elsősorban az arab páciensek gyógyturizmusának célországa. Hivatalos adatok szerint 2005-ben csak Dubai-ból 350 gyógyulni vágyó, és 864 őket kísérő személy érkezett Németországba. Az Egyesült Arab Emírségekből évente 2500-an utaznak németországi kezelésre.^[3] 2007-ben 750 000 amerikai utazott külföldre gyógykezelés céljából, becslések szerint ez a szám 2010-re hatmillióra emelkedhet.^[4]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is léteznek már idegenforgalmi vállalkozások, amelyek az egészségturizmusra specializálódtak.

A gyógyulást kereső utasok számára az ár hatalmas vonzerővel rendelkezik. 2007-ben például egy bypass-operáció kétszerannyiba került az EU-ban, mint Thaiföldön (beleértve a szállás és utazás költségeit).

A célországok ezt a speciális idegenforgalmat valutában nyerhető haszon reményében hirdetik meg. Néhány országban ettől eltekintve is magas a valutabevétel aránya a GDP-ben. A célországok ugyanakkor magas színvonalú egészségügyi ellátórendszerüket is hirdethetik, ami a „normál” turisták számára is fontos tényező.

Gyakori, hogy a célországok szakklinikái nagyon magas színvonalúak, azonban csupán egyfajta beavatkozást végeznek - bár azt rendkívül nagy számban. Azonban megeshet, hogy komplikáció esetén az átlagosnak megfelelő ellátást sem képesek nyújtani.

A gyógyturizmus gyakorlatát több oldalról kritizálják. „A gyógyturizmus miatt olyan országokban, mint India egész sor kockázat és mellékhatás halmozódhat. Ide tartozik a kórházi hulladék nem megfelelő, környezetszennyező elhelyezése vagy a törvénytelen szervkereskedelem. Miközben az indiai lakosság egészségügyi ellátása bőven hagy kivetnivalót maga után, a gazdagok előtt nyitva álló magánklinikákat a kelleténél több pénzzel támogatja az állam.“^[5]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Medizintourismus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Devon M. Herrick: Medical Tourism: Global Competition in Health Care. NCPA Policy Report No. 304, Dallas 2007, ISBN 1-56808-178-2
• Günther E. Braun (Hrsg.): Ausländische Patienten für deutsche Krankenhäuser gewinnen. Neuwied 2004, ISBN 3-472-05259-7
• Jens Juszczak: Internationale Patienten in deutschen Kliniken: Ansätze zur Vermarktung von Gesundheitsdienstleistungen im Ausland. In: Schriftenreihe des Fachbereiches Wirtschaftswissenschaften der FH Bonn-Rhein-Sieg. Band 8, Sankt Augustin, 2007, ISBN 3-938169-10-9
• Jens Juszczak/Bernd Ebel: Dienstleistungen für internationale Patienten, Tagungsband zur Konferenz Medizintourismus. In: Schriftenreihe des Fachbereiches Wirtschaftswissenschaften der FH Bonn-Rhein-Sieg. Band 21, Sankt Augustin, 2008, ISBN 3-938169-14-1
• Kai-T. Illing (Hrsg.): Patientenimport und Gesundheitstourismus, Internationales Marketing für Kliniken, Kurorte und Gesundheitsregionen. Berlin 2000, ISBN 3-9807005-1-8
• Josef Woodman: Patients Beyond Borders. Chapel Hill NC, 2007, ISBN 978-0-9791079-0-0
• Milica Z. Bookman, Karla R. Bookman: Medical Tourism in Developing Countries. New York 2007, ISBN 978-0-230-60005-8
• Jeff Schult, Beauty from Afar. New York 2006, ISBN 1-58479-486-0
• Marvin J. Cetron, Fredrick J. DeMicco, und Owen Davies: Hospitality 2010. The Future of Hospitality and Travel. Prentice Hall, 2005, ISBN 978-0-13-147579-3
• New AMA Guidelines on Medical Tourism (PDF, 20kb), American Medical Association, 2008 június

• Orvosok a pálmafák alatt (ZDF)^{[halott link]}
• A gyógyturizmus, mint az idegenforgalom esélye (PDF-Datei) (602 kB)
• CBC: Gyógyturizmus: akinek beavatkozásra van szüksége, útra kel (angolul)
• Nos drágám: Santo Domingo vagy inkább Kijev? (Telepolis)
• FH Bonn-Rhein-Sieg kutatása a témában / Külföldi páciensek