A dal kottája Joseph Klug 1533-as Geistliche Lieder című énekeskönyvében.
Eredeti nyelv
német
Az Erős vár a mi Istenünk (németül: Ein’ feste Burg ist unser Gott) evangélikuskorál, amelyet Luther Márton írt 1527 és 1529 között.[1]Wittenbergben jelent meg ugyanebben az esztendőben. Szövege a 46. zsoltár parafrázisa. A világ számos országában, így Magyarországon is, „Erős vár a mi Istenünk!” formulával köszöntik egymást az evangélikusok.[2]
Története
Az Erős vár Luther aláírásával
Az Erős vár a protestánsok egyik legkedveltebb éneke, mozgósító hatása miatt a reformáció „harci dalának” is hívták, Marx pedig a század Marseillaise-ének nevezte.[3] John Julian négy elméletet említ az eredetéről:[1]
Az első fennmaradt énekeskönyv, amiben az Erős vár a mi Istenünk megtalálható, Andrew Rauscher 1531-es könyve, de feltehetően szerepelt Joseph Klug 1529-es könyvében is, Der xxxxvi. Psalm. Deus noster refugium et virtus címen,[1] és Hans Weiss 1528-as énekeskönyvében.[4] Ez arra utal, hogy 1527 és 1529 között írták, mert Luther énekeit röviddel elkészültük után ki szokták nyomtatni.
A hagyomány szerint II. Gusztáv Adolf svéd király ezt a dalt játszatta a csatába induló csapatainak a harmincéves háborúban. A dalt már 1536-ban lefordították svéd nyelvre. Századokkal később a korai svéd szocialista mozgalom egyik indulója lett.
Magyarországon 1566-ra már megjelent, és a 17. és 18. század folyamán katolikus énekeskönyvekben is megtalálható volt.[5] 1966-ban Osváth Viktor fordította magyarra.[6]
Dallama
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Erős vár a mi Istenünk, ritmikus dallamErős vár a mi Istenünk, izometrikus dallam
Luther koráljának első két sora a Vajda Péter utcai egykori templomtornyon.
Budapesten, a VIII. kerületiVajda Péter utca 33–35. szám alatt álló templomtornyon (egykor evangélikus templom), ami az általános iskola (25–31. szám) és a bölcsőde (37–39. szám) között helyezkedik el, olvasható a korál első két sora.[8]
Székesfehérváron, a Szekfű Gyula utca 1. szám alatti evangélikus templom bejárata fölött a korál első sora fogadja a híveket.[9]
↑ abcdJohn Julian, ed., A Dictionary of Hymnology: Setting forth the Origin and History of Christian Hymns of all Ages and Nations, Second revised edition, 2 vols., n.p., 1907, reprint, New York: Dover Publications, Inc., 1957, 1:322-25
