Erdélyi Mihály kőműves és Bárkányi Julianna fia. Az első világháború idején a haditengerészetnél szolgált. Először 1918 novemberében lépett fel a Bebel Színházban, majd 1919-ben fejezte be tanulmányait az Országos Színészegyesület színiiskolájában. Ezt követően vidéki városokban szerepelt egy vándortársulattal, majd 1921–22-ben Kecskeméten, 1922-től 1924-ig pedig Kaposvárott működött. 1922-től már bemutatták operettjeit is. 1925–26-ban a Magyar Műszínkör művésze volt, ahol mint színész, rendező és balettmester dolgozott. 1929–30 nyarán ugyancsak színész és rendező volt, majd 1927-ben a Budapesti Színházhoz szerződött, ahol 1929-ig játszott.
Librettistaként, zeneszerzőként autodidakta volt. A címadáshoz különösen nagy érzéke volt. „Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években »városi népdallá« váltak.”[3]
Ismertebb dalai
A Dunaparton este zene szól
A házunktetején zsupfödél van
A János-hegynek hegye van
A vén Tabánban
Adjál kölcsön 50 pengőt holnapig
Aranysárga falevél
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki
Bajtárs, ma még tán
Bevonuló csárdás
Bogyó, bogyó
Boldog én az életben
Búskomor a liba
Com, com, com
De korán van záróra
Én lassan öregszem
Én legszívesebben ma lefeküdnék
Ezer csók a jelsó
Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
Giling-galang szól a harang (Albus szappanreklám)
Göncölszekér az égen egy percig megállj még
Hawaii gitáron de szép a tangó
Jóska, levelet hozott a posta
Katókám édes
Kék nefelejcs el ne felejts
Kincses Kolozsváron
Künn a dorozsmai határban (Puszta fox) – a zeneszerző legismertebb dala, mely nemzetközileg is híressé vált, mások mellett Rökk Marika tette ismertté. A dal spanyol változatának Amor en Budapest a címe.
