Ernyey Gyula (Hódmezővásárhely, 1941. január 19. –) magyar belsőépítész, művészet- és designtörténész, a hazai designtörténeti kutatások kezdeményezője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Életpályája
1965-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola Belsőépítő Tanszékén (Budapest), Szrogh György építész tanítványaként. Kutatói pályáján Pogány Frigyes professzor indította el: 1973-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetében, 1983-ban pedig a művészettörténeti tudományok kandidátusa fokozatot szerezte meg és 2015-ben lett az MTA doktora.[1]
1967-től egyetemi oktató a Magyar Iparművészeti Főiskolán, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem; előbb tanársegéd, majd adjunktus és docens, végül 1993-tól egyetemi tanári munkakörben.[1]
1965–67-ben az Iparművészeti Tanács Titkárságán az ipari formatervezés referense, 1975–88-ban az Iparművészeti Múzeum általános–gyűjteményi főigazgató-helyettese, 1988–92-ben a Rubik Stúdió tudományos tanácsadója, 1992–93-ban OMFB Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Irodájának főosztályvezető-helyettese volt. 1993 és 2004 között az Elméleti Intézet igazgatójaként dolgozott a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a mai a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. 2005–2011-ben az MIE Doktori Iskolájában az Iparművészet-elmélet B programot, 2008–2010-ben a MOME Elméleti Intézete Design- és Művészettörténeti Tanszékét vezette.[1]
Tervezőként hazai és külföldi design-kiállítások (Hungarian Art Nouveau utazókiállítás az USA-ban, 1977–78; Zeisel Éva retprospektív az Iparművészeti Múzeumban, 1988; Made in Hungary 1880–2010 Krakkó, Varsó, Riga, Tallin, Vilnius, Prága, Temesvár, Bukarest és Budapest 2010–2011)[1] valamint sorozatgyártású műanyagtárgyak (Miskolci Műanyagipari Vállalat) alkotója.[2] Tudományos kutatási területe az egyetemes és magyar designtörténet és -elmélet, különös tekintettel a 20. századra. Design. Tervezéselmélet és termékformálás 1750–2010 címen sikeresen zárult védése a design szakterület első doktori védése volt a Magyar Tudományos Akadémián. A tudományos kutatás és az oktatói tevékenység mellett az oktatásszervezésből, az egyesületi életből és szakfolyóiratok szerkesztéséből is kivette részét.[2]
Szakmai közéleti tevékenység
- A Művészeti Alap majd MAOE tagja (1965-től)
- Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja (1975-től)
- Az Ipari Forma című folyóirat szerkesztőbizottságának alapító tagja (1983–1994)
- Budapest Fővárosi Tanács, később Fővárosi Közgyűlés művészeti kuratóriumának tagja (1984–1993)
- A Magyar Mérnökakadémia alapító tagja (1990-től)
- A Magyar Mérnökakadémia kuratóriumi elnökhelyettese (1993-tól)
- Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztőbizottságának alapító tagja (1993-2023)
- A Magyar Akkreditációs Bizottság Mesterképzési és Művészetelméleti Szakbizottságának tagja (1993–2001)
- A Magyar Iparművészeti Egyetem Doktori Tanácsának alapító elnöke (1995–2001)
- A Magyar Iparművészeti Egyetem Habilitációs Bizottságának alapító elnöke (1995–2001)
- A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke (2000–2004)
- AIAP/IAA képviseleti tag (2000–2008)
- Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének külügyi alelnöke (2004–2008)[2][1]
Önálló kötetei
- Az ipari forma története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974. 86 p. (Művészettörténeti füzetek 8.)
- Az ipari forma története. Budapest: Corvina Kiadó, 1983. 209. p.
- Made in Hungary: the Best of 150 Years in Industrial Design. Budapest: Rubik Innovation Found, 1993. 155. p.
- Tárgyvilágunk, 1896-1996: iparművészet-történeti és -elméleti vázlatok.Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 1998. 318 p.
- (szerk.)Britain and Hungary: Contacts in Architecture and Design during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. (Vol. 1) Budapest: Hungarian University of Craft and Design, 1999. 291. p.
- Design: tervezéselmélet és termékformálás, 1750–2000. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2000. 350. p.
- (szerk.) Britain and Hungary: Contacts in Architecture, Design, Art and Theory during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. (Vol. 2.) Budapest: Hungarian University of Craft and Design, 2003. 292. p.
- Made in Hungary 1900–2000. Budapest: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 2005. 80. p.
- (szerk.) Britain and Hungary: Contacts in Architecture, Design, Art and Theory during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. Vol. 3. Budapest: Hungarian University of Craft and Design, 2005.
- (szerk.) Breuer Marcell: elvek és eredmények: Marcel Breuer: principles and results. Pécs: Pro Pannonia Kiadó, 2008. 174. p. (Pannónia könyvek)
- Muchától Rubikig: Magyarország és Kelet-Közép-Európa 20. századi designtörténetéből: From Mucha to Rubik: highlights in the 20th century history of East-Central European design. Budapest: Ráday Könyvesház, 2010. 503 p.
- Design: tervezéselmélet és termékformálás, 1750–2010. Budapest: Ráday Könyvesház, 2011. 392. p.
- Bozzay Dezső és pályatársai 1912–1974: Ipari művészet és modernizáció Magyarországon. Budapest: FUGA, 2016. 243. p.[1]
- Iparművészet és design: Adalékok és építőelemek az Iparművészeti Múzeum design-gyűjteményéhez. Budapest: Iparművészeti Múzeum,2022.300.p.
- Tárgyaink az időben: Tűnődések tárgykultúránkról, Budapest: MOME, 2023. 496.p.
Díjak, elismerések
Jegyzetek
Források
