Esterházy család

	Esterházyak
	Eszterházyk Főnemesi család
Ország	Magyar Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia
Nemzetség	Salamon nemzetség
Alapítva	12. század
Oldalág	fraknói ág; · tatai alág; · cseklészi alág; cseszneki ág; zólyomi ág; · idősebb alág; · erdélyi alág
Titulus	Galántai herceg
Rang	grófi, birodalmi hercegi
Rezidencia	Fertődi Esterházy-kastély
	A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházyak témájú médiaállományokat.

Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy, latinul: Familia Estoras), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során. A család tagjai olyan magas rangú személyek voltak mint Esterházy Miklós és Esterházy Pál nádorok, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy József országbíró, Esterházy „Fényes” Miklós József, aki többek között Joseph Haydn mecénása is volt, továbbá Esterházy Pál Antal a király személye körüli miniszter 1848-ban a Batthyány-kormányban, valamint Esterházy Móric magyar miniszterelnök és Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író is.

Az Esterházyaknak három fő ágát és négy további mellékágát különböztetjük meg. A három fő ág a fraknói, a cseszneki és a zólyomi. Előbbi két alágra, a tataira és cseklészire, míg a harmadik főága az idősebb és az erdélyi alágra oszlik. A család számos birtoka és kastélya közül a legismertebbek a kismartoni kastély és a fraknói vár (ma mindkettő Ausztria), továbbá a csákvári kastély, a tatai kastély és a „Magyar Versailles” névvel illetett fertődi kastély.

Története

A család első ismert őse, Mokud neve 1186-ban fordul elő mint királyi pristaldus. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül meghalt rokonuk, Vitalis (Becse fia) salamoni és vatai birtokain osztoztak Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő mint vathai birtokosoké. Egy 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja, akinek két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza). A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd „felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc (1533 körül–1604),^[1]^[2] Pozsony vármegye alispánja. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai révén. Ferenc apja, Benedek (†1553 előtt)^[1] volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.

A család ágai

E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645)^[1]^[3] pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.

Esterházy hercegek

Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai, 4. kötet, Esterházy család. (Galanthai, herczeg és gróf). a) Herczegi vagy idősb ág.

Esterházy Miklós (1583–1645) ∞ Nyáry Krisztina

Esterházy I. Pál galántai herceg (1635–1713) ∞ (1.) Esterházy Orsolya (2.) Thököly Éva
- (1.) Esterházy I. Mihály galántai herceg (1671–1721) ∞ Anna Margherita di Tizzoni Blandrata
- (2.) Esterházy I. József Antal galántai herceg (1688–1721) ∞ Maria Octavia von Gilleis
  - Esterházy II. Pál Antal galántai herceg (1711–1762) ∞ Maria Anna Louisa Lunatti-Visconti
    - Esterházy I. Miklós József galántai herceg (1714–1790) ∞ Marie Elisabeth von Weissenwolff
      - Esterházy Pál I. Antal galántai herceg (1738–1794) ∞ Monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia
        Esterházy II. Miklós Ferdinánd galántai herceg (1765–1833) ∞ Maria Josepha von und zu Liechtenstein
        Esterházy III. Pál Antal galántai herceg (1786–1866) ∞ Maria Theresia von Thurn und Taxis
        Esterházy III. Miklós Pál Károly galántai herceg (1817–1894) ∞ Sarah Frederica Child-Villiers
        Esterházy IV. Pál Antal Miklós galántai herceg (1843–1898) ∞ Maria von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg
        Esterházy IV. Miklós Pál Antal Mária galántai herceg (1869–1920) ∞ Ciráki és dénesfalvi Cziráky Margit
        Esterházy V. Pál Mária Lajos Antal (1901–1989) ∞ Ottrubay Melinda
        Esterházy II. Antal (1936) ∞ Ursula König


		galántai herceg			Feleség
1.	Esterházy I. Pál (1635-1713)	1687	1713. március 26.	Moson vármegye ispánja Magyarország nádora	1, Esterházy Orsolya 2, Thököly Éva
2.	Esterházy I. Mihály (1671-1721)	1713. március 26.	1721. március 24.	Sopron vármegye főispánja Királyi udvarmester Császári és Királyi kamarás Császári és Királyi tanácsos	Anna Margherita di Tizzoni Blandrata
3.	Esterházy I. József Antal (1688-1721)	1721. március 24.	1721. június 6.	Sopron vármegye főispánja Somogy vármegye főispánja	Maria Octavia von Gilleis
4.	Esterházy II. Pál Antal (1711-1762)	1721. június 6.	1762. március 18.	Sopron vármegye főispánja	Maria Anna Louisa Lunatti-Visconti
5.	Esterházy (Fényes) I. Miklós József (1714-1790)	1762. március 18.	1790. szeptember 28.	Sopron vármegye főispánja	Marie Elisabeth von Weissenwolff
6.	Esterházy Pál I. Antal (1738-1794)	1790. szeptember 28.	1794. január 22.	Sopron vármegye főispánja	Erdődy Mária Terézia
7.	Esterházy II. Miklós (1765-1833)	1794. január 22.	1833. november 25.	Sopron vármegye főispánja Magyar királyi nemesi testőrség kapitánya	Maria Josepha von und zu Liechtenstein
8.	Esterházy III. Pál Antal (1786-1866)	1833. november 25.	1866. május 21.	a király személye körüli miniszter Sopron vármegye örökös főispánja valóságos belső titkos tanácsos Császári és Királyi kamarás	Maria Theresia von Thurn und Taxis
9.	Esterházy III. Miklós (1817-1894)	1866. május 21.	1894. január 28.	Sopron vármegye főispánja	Sarah Frederica Child-Villiers
10.	Esterházy IV. Pál (1843-1898)	1894. január 28.	1898. augusztus 22.	Sopron vármegye főispánja	Maria von und zu Trauttmansdorff-Weinsberg
11.	Esterházy IV. Miklós (1869-1920)	1898. augusztus 22.	1920. április 6.	Sopron vármegye főispánja	Ciráki és dénesfalvi Cziráky Margit
12.	Esterházy V. Pál (1901-1989)	1920. április 6.	1989. május 25.		Ottrubay Melinda
13.	Esterházy II. Antal (1936)	1989. május 25.	jelenleg is

A család nevesebb tagjai

Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!

Esterházy Alajos (1780–1868) kamarás, alezredes és mecénás, Esterházy Johanna hárfás férje
Esterházy Alajos (1844–1912)
Esterházy Antal (1676–1722) kuruc tábornagy
Esterházy Antal herceg (1738–1794)
Esterházy Bálint József (1705–1743)
Esterházy Bálint Miklós (1740–1806)
Esterházy Béla (1854–1919)
Esterházy Dániel (1585–1654)
Esterházy Dániel (1665–1714)
Esterházy Dániel (1843–1922)
Esterházy Ferenc (1641–1683) semptei főkapitány, somogyi főispán
Esterházy Ferenc (1683–1754) tárnokmester
Esterházy Ferenc (1715–1785)
Esterházy György (1951-) MLSZ Budapesti játékvezető bizottság elnöke, Péter és Márton testvére
Esterházy Gyula (1840–1916)
Esterházy Imre (1663–1745)
Esterházy Imre (1726–1792)
Esterházy Imre (1840–1918)
Esterházy Imre Gábor (1689–1763) galántai gróf, nyitrai püspök
Esterházy István (1822–1899) galántai gróf, Esterházy Mihály (1783–1874) fia, 1848/49-es főhadnagy, országgyűlési képviselő, Pozsony vármegye főispánja
Esterházy János (1610–1690) gróf, galántai, a Cseszneki vár kapitánya
Esterházy János (1900–1967)
Esterházy János (1901–1957)
Esterházy József (1682–1748) galántai gróf, országbíró
Esterházy József (?–1759) galántai gróf, vezérőrnagy
Esterházy József (1760–1830?) galántai gróf, főispán, főajtónálló
Esterházy Kálmán (1830–1916)
Eszterházy Károly (1725–1799) galántai gróf, egri püspök
Esterházy László (1626–1652)^[4]
Esterházy László (1857–1942)
Esterházy László (1891–1966)
Esterházy László (1951-) esperes, Máriaremete Kisboldogasszony templom plébánosa, esztergomi káptalan tagja^[5]
Esterházy Márton (1956–) magyar válogatott labdarúgó, csatár
Esterházy Mátyás (1919–1998) galántai és fraknói gróf
Esterházy Miguel (1825–1923)
Esterházy Mihály (1783–1874) főrend
Esterházy Mihály (politikus, 1853–1906) gróf, országgyűlési képviselő, az IBUSZ alapító elnöke, fényképész
Esterházy Mihály (politikus, 1884–1933) országgyűlési képviselő
Esterházy Miklós (1583–1645)
Esterházy Miklós (1765–1833) herceg
Esterházy Miklós Antal (1655–1695) tinnini címzetes püspök, királyi tanácsos

Esterházy Miklós Antal (1851–1935)
Esterházy Miklós Pál (1869–1920)
Esterházy Miklós József (1839–1897)
Esterházy Miklós Móric (1855–1925)
Esterházy Miksa (1837–1883)
Esterházy Móric (1807–1890)
Esterházy Móric (1856–1900) a pápai–ugodi hitbizományi birtokok kezelője, királyi kamarás, Veszprém vármegye főispánja 1885–1898 között
Esterházy Móric (1881–1960) Magyarország miniszterelnöke, 1917 (lásd: Esterházy-kormány!)
Esterházy Nepomuk János (1754–1840), Veszprém vármegye főispánja
Esterházy Pál (1843–1898)
Esterházy Pál (1861–1932)
Esterházy Pál (1901–1989)
Esterházy Péter (1950–2016) író
Esterházy Sándor (1809–1867) császári katonatiszt, a magyar honvédség tábornoka, majd ismét császári főtiszt
Esterházy Zsigmond (1626–1691) lovassági parancsnok, verebélyi kapitány, a jászkunok főkapitánya, magyar királyi tanácsos, császári kamarás

Híresebb kastélyaik, váraik

Bővebben: Esterházy-kastély (egyértelműsítő lap)

Az Esterházy család különleges és egyedi kastélyokat építtetett Magyarországon, ehhez a leghíresebb építészeket és építőmestereket alkalmazták.

A teljesség igénye nélkül:

Ábrahám, Pozsony vármegye (mára már nyoma sincs)
Alsólendva, Zala vármegye
Bakonyoszlop, Veszprém vármegye
Balatonfüred, Veszprém vármegye
Bécs, Alsó-Ausztria
Budapest
Csákvár, Fejér vármegye
Cseklész, Pozsony vármegye
Csesznek, Veszprém vármegye
Esterházy-kastély, Eszterháza (ma Fertőd), Sopron vármegye
Feketevár vára, Feketevár, Alsó-Ausztria
Fertőfehéregyháza, Sopron vármegye
Fraknó, Sopron vármegye
Galánta, Pozsony vármegye
Kabold, Sopron vármegye
Kapuvár, Sopron vármegye
Kismarton, Sopron vármegye
Lakompak, Sopron vármegye
Léka, Vas vármegye
Pápa, Veszprém vármegye
Salzburg, Salzburg (tartomány)
Szigliget – Esterházy-kastély
Sopron, Sopron vármegye
Esterházy-kastély, Tata, Komárom vármegye

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 494–495. o. ISBN 963-85773-5-5
↑ Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
↑ Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
↑ Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626-1652) - Fejezetek egy arisztokrata családtörténetéhez.
↑ Esterházy László (1951–) adatai az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapján

Források

Révai nagy lexikona VI. kötet (Duc–Etele). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912.
Révai nagy lexikona XX. kötet (kiegészítés: Bér–Zsolt). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1927.
Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
Kunt Gergely – Viskolcz Noémi 2020: Fejezetek az Esterházy hercegi család levéltárának kutatástör ténetéből (1847‒1945). Turul 93/2.
2017 Az Esterházyak fraknói ifjabb ága. Szenc.
Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére – Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. Századok 143/4, 853–882.
Dóka Klára 2008: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején. In: Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére
Fülöp Éva 2005: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 62-83.
Monok István 2005 (szerk.): Kék vér, fekete tinta
Bakács István 1956: Az Esterházy-család hercegi ágának levéltára. Levéltári alapleltárak 2. Budapest.
Sarlay Soma 1940: Az Esterházy család múltjából, Turul, 1940
Bubics Zsigmond 1894: Az Esterházy-család története, Budapest
Ormós Zsigmond 1865: A herczeg Esterházy képtár műtörténelmi leírása, Pest

A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy család témájú médiaállományokat.

További információk

https://web.archive.org/web/20080622093737/http://www.schloss-esterhazy.at/lmhist_fuerst+M549484c96a0.html Az Esterházy hercegek nemzetségfája
https://web.archive.org/web/20090830212908/http://www.esterhazy.at/hu/naturspur/index.htm Lakompaki Esterházy kastély
Arisztokrácia, művészetek, mecenatúra. Az Esterházy-család. A 2004. április 22-23-án megtartott konferencia előadásai; szerk. Czoma László; Helikon Kastélymúzeum, Keszthely, 2005 (Kastélykonferenciák)
"Fényes palotákban, ékes kőfalokban". Tanulmányok az Esterházy családról; szerk. Maczák Ibolya; WZ Könyvek, Budapest, 2009 (A források tükrében)
Az Esterházy család és a magyarországi művelődés : képek és szövegek a XVII-XIX. századból; vál., szerk., előszó Knapp Éva, Tüskés Gábor; MTA BTK, Budapest, 2013
Berényi László: Esterházyak. Egy ezeréves család történetei, 1-2.; EKKF, Fertőd, 2014
Griff karddal és rózsával. Az Esterházy család története. Tudományos előadás-sorozat az Esterházy család történetéről. Tata, 1998–2007; szerk. Fülöp Éva Mária, Gyüszi László, Schmidtmayer Csaba; Önkormányzat, Tata, 2014 (Annales Tataienses)
Horváth Hilda: Nemzeti kincstárunk. Az Esterházy hercegi kincstár 20. századi története; Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014
Monok István–Zvara Edina: Esterhasiana Biblioteca. A gyűjtemény története és könyvanyagának rekonstrukciója; MTA KIK–Kossuth, Budapest, 2020 (Esterhazyana)