Műholdfelvétel Európáról Európa a Föld hét kontinense közül az egyik. Ázsiától megállapodás alapján megrajzolt határok választják el. Nyugaton az Atlanti-óceán , északon a Jeges-tenger , keleten az Urál hegység , az Urál folyó és a Kaszpi-tenger , délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger , délen a Földközi-tenger határolja.
Európa a legtagoltabb partvonalú kontinens , a területének több, mint egyharmada sziget vagy félsziget . Európa legnagyobb szigete a Brit-sziget , a legnagyobb félszigete a Skandináv-félsziget .
Európa éghajlati övezetei Európa a mérsékelt övezetbe tartozik, kivéve a legészakibb területeket, amelyek már a hideg övezetbe tartoznak. Éghajlatát elsősorban földrajzi fekvése (távolsága az Egyenlítőtől valamint az óceántól ) és domborzata határozza meg.[ 1]
A kontinensen az alábbi éghajlatok alakultak ki:
Mediterrán éghajlat : Európában mediterrán éghajlatú terület a Földközi-tenger partvidékén alakult ki,. A nyár forró és száraz, a tél hűvös és csapadékos .[ 2] csapadék eloszlása egyenlőtlen.Óceáni éghajlat : Óceáni éghajlat Európában a nyugati partvidéken a legjelentősebb. Ezek a területek csapadékosak, napfényben szegények, valamint kicsi az évi közepes hőingás.[ 1] Kontinentális éghajlat : Európában kontinentális éghajlat főleg Közép-Európában és Kelet-Európában jellemző. Ezeken a területeken nagy az évi közepes hőingás, a nyár meleg, a tél hideg. A csapadék eloszlása egyenetlen. A nedves kontinentális éghajlatú területeken kisebb az évi közepes hőingás és csapadékosabb, mint a száraz kontinentális éghajlatú területeken.[ 1] Boreális vagy hideg mérsékelt éghajlat : Európában boreális éghajlatú területek főleg a Skandináv-félszigeten alakultak ki. A nyár rövid, meleg és csapadékos, a tél hosszú és hideg. A téli csapadék többnyire hó formájában hullik.[ 1] Tundra vagy sarkköri éghajlat : Európa tundra éghajlatú területei Észak-Európában (az északi sarkkörön túl) találhatóak. Ez az éghajlata a Jeges-tenger szigeteinek is. Ezeken a területeken két évszak váltakozik, a hosszú, zord tél és a rövid, hűvös nyár . A nagy hideg és az erős szél miatt a zuzmók a legjellemzőbb növények .[ 1] Hegyvidéki éghajlat : A hegyvidékeken a függőleges övezetesség jellemző. A legteljesebb övezetesség az Alpokban alakult ki, de jellemző a Pireneusokra és a Kárpátokra is.[ 1]
Európa leghosszabb folyója, a Volga Európa leghosszabb folyói becsült hosszukkal:[ 3] [ 4]
Volga – 3 692 kmDuna – 2 860 kmUrál – 2 428 kmDnyeper – 2 290 kmDon – 1 950 kmDnyeszter – 1 362 kmRajna – 1 320 kmElba – 1 091 kmVisztula – 1 047 kmDaugava – 1 020 km
Európa fontosabb hegységei:
Alpok
Mont Blanc Európa legmagasabb hegyeAz Alpok Európa legmagasabb gyűrthegysége . Olaszországban , Svájcban , Ausztriában , Szlovéniában , Liechtensteinben , Franciaországban és Németországban helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807 m) az Európai Unió legmagasabb hegye.[ 5] Mont Blanc . A Nyugati-Alpokban erősebb a jég felszínformáló munkája, így ott nagyobb jégmezők és hosszabb gleccserek vannak. Az Alpok éghajlatát főként a domborzat alakítja. A hóhatár kb. 2500 méteren húzódik.
Az Alpokban több, mint 30 000 állatfaj él. Jellemző állatai a havasi mormota , a zerge , a kőszáli kecske és a havasi nyúl .
Az Urál hegység Oroszország nyugati részén és Kazahsztánban található, megközelítőleg észak-déli irányban futó röghegység . Európa és Ázsia határán található. Kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Legmagasabb hegye a Narodnaja , aminek 1 894 méter a tengerszint feletti magassága .[ 6]
Az Urálban megtalálhatóak Szibéria jellemző állatai, mint a vapiti , a barna medve és a szürke farkas . Jellemző fafajai a szibériai jegenyefenyő , a szibériai cirbolyafenyő , az erdeifenyő , a közönséges lucfenyő , a szibériai vörösfenyő és a szibériai lucfenyő .[ 6]
A Kárpátok Ausztriától Szerbiáig terjedő közép-európai hegység. Közrefogja a Kárpát-medencét .
A Kárpátok ásványokban gazdag. Található itt vas -, réz -, kobalt -, nikkel -, mangán -, ólom - és cinkérc . Itt található Európa aranyban leggazdagabb vidéke is.[ 7]
Legmagasabb csúcsa, az Elbrusz Európa legmagasabb hegye.[ 8]
Appenninek
Pireneusok
Szigetek
Műholdfelvétel a Brit-szigetről Európa 10 legnagyobb szigete területükkel:[ 9]
Brit-sziget – 229 957 km²Izland – 103 000 km²Ír-sziget – 83 766 km²Spitsbergen – 39 368 km²Szicília – 25 400 km²Szardínia – 23 800 km²Nordaustlandet – 15 000 km²Ciprus – 9 251 km²Korzika – 8 720 km²Kréta – 8 260 km²
Európai országok térképe a szomszédos országok száma szerint
Szomszédos országok száma
Országok
14
Oroszország
11
Franciaország
9
Németország
8
Ausztria , Szerbia , Törökország
7
Lengyelország , Magyarország , Ukrajna
6
Olaszország
5
Bulgária , Fehéroroszország , Horvátország , Észak-Macedónia , Románia , Spanyolország , Svájc , Szlovákia
4
Albánia , Belgium , Csehország , Görögország , Koszovó , Lettország , Litvánia , Montenegró , Szlovénia
3
Bosznia-Hercegovina , Finnország , Hollandia , Luxemburg , Norvégia
2
Andorra , Észtország , Liechtenstein , Moldova , Svédország
1
Dánia , Egyesült Királyság , Írország , Monaco , Portugália , San Marino , Vatikán
0
Ciprus , Izland , Málta
Jegyzetek
.jpg)
