Farkashelyvidovány

Farkashelyvidovány (Dubovce)
A Szent Zsófia templom
Farkashelyvidovány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szakolcai
Rang	község
Első írásos említés	1532
Polgármester	Dana Dorothea Mikulová
Irányítószám	908 62
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SI
Népesség
Teljes népesség	614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Terület	8,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 14′ 55″48.7725, 17.24861148.772500°N 17.248611°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 21″, k. h. 17° 14′ 55″48.7725, 17.24861148.772500°N 17.248611°E
Farkashelyvidovány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkashelyvidovány témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Farkashelyvidovány (szlovákul Dubovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban. Farkashely és Vidovány falvak egyesítésével jött létre.

Szakolcától 12 km-re délre fekszik.

A község területén már a kelták korában kisebb vár állt, mely azonban még a 14. század előtt elpusztult. Farkashely neve a szláv vlk (= farkas), Vidovány falu neve pedig védőszentjének, Szent Vidnek nevéből származik. 1392-ben mindkét település Holics várának tartozéka volt.

Vidovány első írásos említése 1553-ból származik. A falu 1600 és 1720 között lényegében a mai iskola, az iskolaudvar és a kertészet területén állt. Birtokosa Fogarasi gróf volt, akinek halála után özvegye a birtokot a Habsburg családnak adta el, akik holicsi uradalmukhoz csatolták. A Vidoványi-patakra halastavat is építettek. A 17. század Habsburg ellenes harcai során többször dúlták kuruc és császári hadak. 1812-ben orosz, 1866-ban porosz hadak vonultak itt át.

1828-ban Farkashely 67 házát 467-en, Vidovány 40 házát 178-an lakták. 1866-ban a porosz hadak nyomában kolerajárvány tört ki, melynek napi 5-10 áldozata volt, így a Vieszka felé menő út jobb oldalán új temetőt kellett nyitni.

Vályi András szerint " VLKOVÁN, v. Vluskován. Tót falu Nyitra Várm. fekszik Radosócznak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, fája van mind a’ kétféle, és réttye is."^[2]

Fényes Elek szerint " Vleszkován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 3 fertály. 395 kath., 4 evang., 20 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. p. Holics."^[3]

Vályi András szerint "VIDOVÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Vleskováné." ^[2]

Fényes Elek szerint "Vidován, Nyitra m. tót f. Radosóczhoz 1/2 óra, 253 kath., 11 zsidó lakos. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics."^[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét falu Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott. Farkashely és Vidovány községeket 1954-ben egyesítették.

1910-ben Farkashelynek (Vlčkovany) 502, Vidoványnak (Vidovany) 267, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben az egyesített községnek 666 lakosából 658 szlovák volt.

2011-ben 654 lakosából 611 szlovák.

• Farkashely Szent Zsófia tiszteletére szentelt temploma 1866 és 1868 között épült.
• Vidovány Szent Antal temploma 1902-ben épült.

• Farkashelyvidovány hivatalos oldala
• Községinfó
• Farkashelyvidovány Szlovákia térképén
• E-obce.sk Archiválva 2006. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ ^{a b} Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ ^{a b} Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.