Ferdinand Hérold

	Ferdinand Hérold
	Ferdinand Hérold portréja ; (Louis Dupré, 1830 körül)
	Életrajzi adatok
Születési név	Louis Joseph Ferdinand Hérold
Álnév	Landriani
Született	1791. január 28.; Párizs
Elhunyt	1833. január 19. (41 évesen); Neuilly-sur-Seine
Sírhely	Père-Lachaise temető; Grave of Hérold;
Házastársa	Adélaïde-Élise Rollet
Gyermekei	Adèle Hérold; Ferdinand Hérold;
Szülei	Jeanne-Gabrielle Hérold; François-Joseph Hérold
Iskolái	Párizsi Konzervatórium
	Pályafutás
Műfajok	opera, balett
Hangszer	zongora
Díjak	a francia Becsületrend lovagja (1828); Római Díj (1812);
Tevékenység	zeneszerző
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Hérold témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Louis Joseph Ferdinand Hérold (Párizs, 1791. január 28. – Neuilly-sur-Seine, 1833. január 19.) francia zeneszerző.

Élete

François-Joseph Hérold zongorista, zeneszerző és Jeanne-Gabrielle Pascal gyermekeként született. Nagyapja, Nicolas Hérold orgonista volt. Előbb édesapjától, majd 1806-tól a conservatoire-ban Adam-tól zongorát, és Catel-től összhangzattant, Méhul-től zeneszerzést tanult. 1812-ben elnyerte a Római Díjat. 1815-ben Rómából Nápolyba költözött, ahol első operáját komponálta. 1820-ban a párizsi olasz opera zongoristája (accompagnateur), majd karigazgatója lett, 1827-ben pedig a párizsi opera korrepetitora. Túlzásba vitt munkássága döntötte sírba, számos zongoradarabot és 27, legnagyobb részt víg dalművet szerzett, köztük sokat Rossini modorában. A 19. század végén csak az 1831-ben költött Zampa és az 1832-től 1871-ig csupán a párizsi vígoperában ezerszer előadott Le Pré aux clercs voltak még műsoron. Világszerte ma is színpadon van "La fille mal gardé" (Rosszul őrzött lány) c. balettje. Sírja a Père-Lachaise temetőben található.

Művei

Operák

1815, La gioventù di Enrico quinto
1816, Charles de France ou Amour et gloire (Boieldieu-vel közösen)
1816-1817, Corinne au Capitole
1817, Les Rosières
1817, La Clochette ou Le Diable page
1818, Le Premier venu ou Six lieues de chemin
1819, Les Troqueurs
1819, L'Amour platonique
1820, L'Auteur mort et vivant
1823, Le Muletier
1823, Vendôme en Espagne (Auberrel közösen)
1825, Le Lapin blanc
1826, Almédon ou le monde renversé később Marie címen
1829, L'Illusion
1829, Emmeline
1830, L'Auberge d'Auray
1831, Zampa ou La Fiancée de marbre
1831, La Marquise de Brinvilliers (Auber, Batton, Berton, Blangini, Boieldieu, Carafa, Cherubini és Paer zeneszerzőkkel közösen)
1832, La Médecine sans médecin
1832, Le Pré aux Clercs
1833, Ludovic (Halévy fejezte be)
Les Florentines (évszám nélkül)

Balettek

1827, Astolphe et Joconde ou Les Coureurs d'aventures
1827, La Somnambule ou L'Arrivée d'un nouveau seigneur
1828, La Fille mal gardée
1828, Lydie
1829, La Belle au bois dormant
1830, La Noce de village

Források

A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X