Fleischl Róbert

Fleischl Róbert
Született	1864. november 16. Pest
Elhunyt	1926. február 24. (61 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Róka Adél (h. 1902–1926)
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem ( – 1880-as évek)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fleischl Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fleischl Róbert (Pest, 1864. november 16.^[2] – Budapest, Terézváros, 1926. február 24.)^[3] zsidó származású magyar építészmérnök, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja.

Fleischl József kereskedő és Wohl Márta fiaként született izraelita vallású családban. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen végzett, majd Alpár Ignác, Czigler Győző és Weber Antal irodájában képezte ki magát. 1891-ben önálló irodát alapított, ezt követően komoly megbízásokat kapott, többek között ő tervezte a fővárosi posta- és távíró kísérleti állomást, az Unió Biztosító Rt. székházát és az Erzsébet körút 26. szám alatti eklektikus bérházat (a korabeli Olympia mozi is itt működött, ma Hunnia mozi). A Délibáb utca 31. szám alatti földszintes épületet copf stílusban tervezte át a századfordulón, ő tervezte az 1896-os millenniumi ünnepségekre a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. pavilonját, továbbá a petrozsényi kaszinót. Elkészítette a kispesti Wekerletelep építésére kiírt pályázat előterjesztését, továbbá munkáslakóházainak tervei első díjat kaptak, ezek ma is állnak a telepen. Jelentős munkái között szerepel a védelem alatt álló Illatos út 2-4. szám alatti, 1909–1910-ben elkészült épületek, valamint a szekszárdi posta-, távirda- és távbeszélőhivatal és lakások 1910-es pályázatán szintén első díjat kapott. Az 1910-es évektől kezdve a jó nevű építész már nem csak pályázó, hanem zsűritag is volt a bíráló bizottságokban. Az 1920-as évek látványos dorogi építkezéseinek keretein belül a bányatulajdonos Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. két jelentős épület tervezésével is megbízta az épülő bányaközpontban, 1926-ban készült el a bányavállalat székháza (2010-től a városi Intézmények Háza) és 1928-ban az impozáns Művelődési Ház, mindkét középület városképi jelentőségű.

Házastársa Róka Adél (1872–1953)^[4] volt, Róka Gyula és Schütt Adél lánya, akivel 1902. december 16-án Budapesten kötött házasságot.^[5] Gyermekeik Fleischl Gyula és Fleischl Etelka (1905–1973) voltak.^[6][7]

• Posta- és távíró- kísérleti állomás, Budapest
• Unió Biztosító Rt. székháza, Budapest
• Erzsébet körút 26., eklektikus bérház, 1895, Budapest
• Délibáb utca 13., Budapest
• A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. pavilonja, 1896 (elbontották), Budapest
• Kaszinó, Petrozsény
• A Wekerletelep munkáslakásai, Budapest
• iskolaépület (ma: Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium) Illatos út 2-4., 1909-1910, Budapest
• Posta-, távirda- és távbeszélőhivatal és lakások, 1910, Szekszárd
• Bányairoda (ma Intézmények Háza), 1926, Dorog
• Művelődési Ház, 1928, Dorog

• 1908: törvényszék és fogház, Zombor^[8]
• 1910: Múzeum, Balassagyarmat^[9]
• 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest^[10]

• Kovács Lajos: néhány mondat egy építőművészről, Közhírré Tétetik Dorogon, Dorog Város Képviselő-testületének lapja, p. 4, 2010. augusztus, 21. évfolyam 7. szám
• Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gottdank Tibor: A Fleischl-dinasztia: építészek a bányászokért (epiteszforum.hu, 2020. máj. 17.)