Foix-ház
A Foix-ház francia eredetű európai uralkodódinasztia, 1479-től királyi ház. Franciául: la Maison de Foix, occitánul: Ostal de Fois, katalánul: el Casal de Foix, spanyoul: Casa de Foix, baszkul: Foix leinua, latinul: Stirps Fuxiorum, 1412-től Foix-Grailly. Fő- és mellékágainak tagjai Navarra és Andorra uralkodói voltak, ezenkívül a névadó Foix grófjai. TörténeteA Foix-házra mint királyi dinasztiára való utalás megjelenik II. Ulászló magyar király egyik oklevelében is Candale-i Annával való házasságkötése alkalmából 1502-ben. (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):
Első Foix-házAz első Foix grófi ház I. Mátyás (1363–1398) grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnő, I. János aragóniai király idősebb lánya jogán aragón trónkövetelőnek – a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 1361–1428) Archambaud de Graillyvel, Benauges algrófjával (1330/45–1413) történt házassága révén 1412-től a fiuknak, Grailly Jánosnak Foix grófjává történt beiktatásával átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön: egyszerűen Foix-házként, illetve csak Grailly-házként, vagy éppen a kettőt kombinálva: Foix-Grailly-házként az új uralkodóház megjelölésére. Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség[2] tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi, gascogne-i elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[3] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.[4] Második Foix-ház avagy Foix-Grailly-házA Foix grófságot birtokló Grailly-családból származó I. János, immár Benauges grófja, valamint Castillon algrófja, Buch kapitánya (captal) VI. Henrik angol királynak mint francia királynak a szolgálatába szegődik, és lesz angol alattvalóvá, kap angol feleséget és angol nemességet, és az angol főnemesség tagjai sorába emelkedik. De la Pole Margit kezével, akivel 1440 körül kötöttek házasságot, a Kendal grófi címet nyeri el 1446-ban. A Kendal grófság sohasem létezett, úgy ahogy például a Foix grófság. A Kendal grófja cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. Margit férjéé volt a harmadik ilyen létrehozása.[5] Közben pártfogója, a de la Pole család feje, Margit nagybátyja, de la Pole Vilmos a királyi családnak tett szolgálataiért[6] a Suffolk hercege címet kapja 1448-ban, de ellenfelei elérik, hogy államellenes összeesküvés vádjával letartóztassák, és kivégezzék 1450-ben. Sorsa unokahúga családjára is kihat, hiszen sohasem kerül parlamenti megerősítésre az ő grófi címük, és hivatalosan nem foglalhatta el helyét Foix János mint Kendali János az angol parlament felsőházában sem. 1453. július 17-én a Castillon melletti csatában francia fogságba esett.[7] Hét évig Taillebourg várában raboskodott. 1460-ban újra Angliában volt, ahonnan a következő évben a Lancaster-ház trónfosztása után visszatért Franciaországba. VI. Henrik 1461-es angliai trónfosztása után ugyanis IV. Edwárd személyében a York-ház került hatalomra, így Kendali János a „másik” francia király, XI. Lajos (1423–1483) szolgálatába állt, és neki tett hűbéresküt 1462-ben. Ennek következtében végleg elveszti angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használta a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökítette azt utódaira, így fiára, II. Gaston Jánosra, Candale-i Anna apjára, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.[8] XI. Lajos francia király 1462. május 17-én visszahelyezte azokba a franciaországi birtokokba, melyek apja birtokában is voltak Guyenne-ben és Gascogne-ban, így Benauges grófja, Castillon algrófja, Buch örökös kapitánya (captal) címek mellé megkapta a Doazit bárója címet is. 1477. március 18-án a Bordeaux-i Parlament jegyzékbe vette, és a párizsi számvevőszék (la chambre des comptes à Paris) 1478. május 4-én megerősítette.[7] BirtokaiA Foix-Grailly-ház a következő címeket birtokolta, a Foix-ház részéről: Foix grófja, Bigorre grófja, Béarn algrófja, Castelbón algrófja, Marsan algrófja, Gavardan algrófja, Lautrec algrófja, Navailles ura, Sault ura, Andorra társura, a Grailly-ház részéről: Benauges grófja, Lavaux grófja, Longueville grófja, Buch „grófja” (captal), Meille algrófja, Grailly ura, Gurson ura. Ehhez jött 1446-tól a család egy oldalágának, Anna felmenőinek a Kendal grófja címe, amely franciásan Candale lett, és névadója ennek az ágnak, 1447-től a Narbonne algrófja titulust vásárolták meg az örökösöktől. A XV. században a francia király mindig a család fejét nevezte ki Languedoc tartomány főkapitányának. A család számára a legnagyobb elismerést a királyi cím elnyerése jelentette: 1479-től a főág házasság révén a Navarra királya címet is megszerezte. TagjaiUralkodókEz a táblázat a Foix-ház uralkodóinak a listáját tartalmazza.
Uralkodók feleségei
Egyéb nevezetes személyek
Jegyzetek
Irodalom
További információk
|