Folyó

A folyó egy természetes, nagy térfogatú víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik.

A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km³ víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a (azaz 1 ppm része).

A legbővizűbb folyó az Amazonas.

A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van.

A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít.

A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség.

A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.

Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.

Bővebben: Folyók listája hosszúság szerint

A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó egy tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.

#	Folyó neve	Hosszúság (km)	Vízgyűjtő terület (km²)	Ország
1	Nílus–Kagera	6 853	3 349 000	Burundi,  Ruanda,  Tanzánia,  Uganda,  Dél-Szudán,  Szudán,  Egyiptom
2	Amazonas–Ucayali–Apurímac	6 518	6 923 000	Peru,  Kolumbia,  Brazília
3	Jangce	6 300	1 808 500	Kína
4	Mississippi–Missouri	6 212	3 248 000	USA
5	Ob–Irtis	5 410	2 990 000	Kína,  Kazahsztán,  Oroszország
6	Jenyiszej–Angara–Szelenga	5 115	2 580 000	Mongólia,  Oroszország
7	Kongó–Luapula	4 700	3 687 000	Zambia,  Kongói Demokratikus Köztársaság,  Kongói Köztársaság,  Angola
8	Sárga-folyó	4 667	745 000	Kína
9	La Plata–Paraná-Paranaiba	4 498	3 104 000	Brazília,  Paraguay,  Argentína,  Uruguay
10	Léna	4 472	2 490 000	Oroszország

Bővebben: Vízhozam

Lásd még: Folyók listája vízhozam szerint és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája

A vízhozam valamely vízfolyás kijelölt meder-keresztszelvényén (vízrajzi állomásnál) meghatározott időegység alatt átfolyó vízmennyiség.

Jelölése: Q. Jellemző mértékegységei: l/s, m³/s, km³/év.

A középvízhozam (jelölése: KÖQ) a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke egy meghatározott, akár több éves időszakon belül.

• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8  
• Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)

• Árvíz
• Folyamkilométer
• Vízesés
• Vízerőmű

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!