Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.

Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
Hivatalos név	Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt.
Típus	könyvkiadó
Jogelőd	Landerer és Heckenast
Alapítva	1873.
Névadó	Benjamin Franklin
Székhely	Budapest V. kerülete
Irányítószám	1053
Cím	Károlyi Mihály utca 14.
Alapító	Otto Wigand
Iparág	nyomdászat
Forma	részvénytársaság
Nyelvek	magyar
Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 29″, k. h. 19° 03′ 31″47.491388888889, 19.05861111111147.491389°N 19.058611°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 29″, k. h. 19° 03′ 31″47.491388888889, 19.05861111111147.491389°N 19.058611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., a köznyelvben gyakran csak Franklin Társulat a legnagyobb múltú magyar könyvkiadók és nyomdák egyike volt.

Otto Wigand alapította Kassán 1816-ban, majd ugyanő folytatta 1827-től Pesten. 1832-ben Heckenast Gusztáv vette át, majd 1840-ben Landerer Lajos nyomdász belépésével Landerer és Heckenast néven adta ki könyveit egészen 1873-ig, amikor Benjamin Franklin után megkapta a Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. nevet, részvénytársasággá alakult. A társaság részvénytőkéje 600 000 Ft 4000 db névre szóló 150 forintos részvényben. A II. világháborúig Magyarország egyik legjelentősebb kiadójának, illetve nyomdaüzemének számított. 1863-tól Heckenast Gusztáv volt az egyedüli főnöke. Évtizedeken át jeles tudósok, írók irányították. 1948. március 25-én államosították. 1949-ben egyesítették a Szt. István Társulat tulajdonában lévő Stephanaeum nyomdával, működését Franklin Nyomda néven folytatta. Kiadói tevékenységét 1950-től a Szépirodalmi Könyvkiadó vette át. 1992. december 31-én Franklin Nyomda és Kiadó Kft. néven alakult át. Tevékenységi körében könyv- és zeneműkiadás, valamint nyomdaipari szolgáltatások szerepelnek.

Lap-, illetve folyóirat-kiadással is foglalkozott. Kiadásában jelent meg a Vasárnapi Ujság, 1878-tól a Gyulai Pál által alapított Budapesti Szemle (alapítva 1873), a Nemzeti Hírlap, a Tükör, a Búvár stb.

Az igazgatóság tagjai 1873-ban: Jurenák Károly, Ballagi Mór, Eötvös Loránd, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Hunfalvy János, Arany László (költő), Nagy Miklós (újságíró), Heinrich Gusztáv, Jurány Vilmos. ^[1]

Az igazgatóság tagjai 1894-ben: Frank Antal, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv; vezérigazgatók: Benkő Gyula és Hirsch Lipót. Irodalmi tanácsa: Kautz Gyula elnök, Arany László, Nagy Miklós, Takács Lajos.

• Családi Könyvtár
• Falusi Könyvtár
• Filozófiai Írók Tára
• Jeles Írók Iskolai Tára
• Magyar Írók Aranykönyvtára
• Ifjúsági Iratok Tára
• Irodalmi Kincstár
• Magyar Remekirók Gyüjteménye (gyémántkiadás)
• A Kisfaludy Társaság Évlapjai
• Kis könyvtár
• Vasárnapi könyvtár
• Kultúra és Tudomány
• Olcsó Könyvtár
• Világjárók.

• Petrik Géza Könyvészete

• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 295. o. ISBN 963-85773-9-8  

• M. Baranyi Dóra: A Franklin Nyomda százéves története, Franklin Nyomda, Budapest, 1973.
• Bálint Gábor: A Révai–Franklin per 1912-ben, In: Magyar Könyvszemle, 122. évfolyam, 2006/2, Argumentum Kiadó, Budapest, 272–278. o.
• (szerk.) Schöpflin Aladár – Révay József: Egy magyar könyvkiadó regénye, Franklin Társulat Kiadása, Budapest, 1937.