Fritz Kreisler

Fritz Kreisler
Született	1875. február 2.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8][9]
Elhunyt	1962. január 29. (86 évesen)[1][10][2][3][4] NewYork–Presbyterian Hospital[11][7]
Állampolgársága	osztrák osztrák–magyar amerikai
Foglalkozása	zeneszerző hegedűművész
Iskolái	Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Kitüntetései	Bécs Városának Becsületgyűrűje csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Royal Philharmonic Society Gold Medal (1904)
Sírhelye	Woodlawn Temető[12]
Fritz Kreisler aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Kreisler témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fritz Kreisler (Bécs^[13], 1875. február 2. – New York, 1962. január 29.) osztrák születésű, később Amerikába települt hegedűművész, zeneszerző.

Anyja Anna Chaje Rijwe Reches (1852 Dobromil, ukránul Добромиль, Sztari Szimbir-i terület, Ukrajna -1909 Bécs), apja Samuel Severin Kreisler (1845 Ternopol, Ukrajna - 1921 Bécs), zsidó orvos volt. A csodagyerek Kreisler már háromévesen tudott kottát olvasni. Első hegedűleckéit még apjától kapta, aki lelkes amatőr muzsikus volt, majd Jacques Auber lett a mestere. 1882-ben (7 évesen) a Bécsi Zenei Konzervatórium legfiatalabb diákjaként ifjabb Josef Hellmesberger és Anton Bruckner irányítása alatt tanult. Két évvel később, 9 évesen mutatkozott be szólistaként és a következő évben, 10 évesen a Párizsi Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Lambert-Joseph Massart, Massenet és Delibes szárnyai alatt.

Testvérei Antoine, Malwin, Ludwig, Hugo és Ella. 12 éves korában kikeresztelkedett. Kétszer házasodott: 1902-ben a porosz Miss de Casin, 1905 január 18-án Hobokenben Harriet Lies (1869 október 6. Manhattan - 1963 május 29. Manhattan, New York)

1888-ban az Egyesült Államokban tett első alkalommal hangversenykörutat Moriz (Moritz) Rosenthallal, majd néhány évi szünet után, abbahagyva orvosi tanulmányait, folytatta a koncertezést egészen 1899-ig. 1924-ben Berlinben, majd 1933-ban Párizsban telepedett le, s 1938-ban francia állampolgár lett. A nácik üldözése elől 1939-ben Amerikába emigrált és 1943-ban ott is állampolgárságot kapott. 1941-ben egy közlekedési baleset következményeként karrierje megtört, bár még 1950-ig játszott a hangszerén. 1902-ben vette feleségül Harriet Lies-t, aki igazi menedzserként segítette koncertjeinek szervezését.

Kreisler számtalan olyan hegedűdarab szerzője, amelyeknek az előadása bravúros technikát követel, ugyanakkor alkalmasak a „szalonok” igényeit kielégíteni romantikus melódiájukkal. Gyakran fordult régi híres muzsikusok – Dvořák, Paganini, Albéniz, Manuel de Falla, Corelli, Mozart, Tartini – stílusához, nemegyszer azt a látszatot keltve (és megerősítve), hogy műve amazok egy-egy szerzeményének átirata. (Pl. a XX. század közepéig szerzőként Pugnani-Kreisler szerepelt a ma már "Praeludium és allegro Pugnani stílusában" című virtuóz darab kottáján^[14])

• Régi bécsi táncdallamok:
  • Liebesfreud - (Szerelmi öröm) T-801.412.328-6, T-801.412.529-3, T-801.413.615-4
  • Liebesleid - (Szerelmi bánat) T-901.124.527-5
  • Schön Rosmarin - (Szép Rozmaring) ISWC T-901.129.260-7, T-914.728.780-7, T-800.211.521-2 (több angol nyelvű átírás szerint)
• Ich mache oft die Augen zu T-914.509.072-8
• Frühlingsstimme T-930.318.215-2
• Sissy excerpts T-070.135.738-1
• Andante cantabile (Csajkovszkij) T-930.318.215-2
• Arabisches Lied (Rimszkij-Korszákov) T-801.631.020-7
• Moment musical (Schubert) T-800.982.114-2
• Als die alte Mutter sang (Dvořák) T-800.607.058-3
• Lieder ohne Worte (Mendelssohn) T-800.654.066-6
• Berceuse romantique T-801.643.623-1
• A-moll mazurka (Chopin) T-800.334.128-5
• Praeludium et Allegro Gaetano Pugnani stílusában
• La Précieuse Couperin stílusában
• Variációk egy Corelli témára T-922.053.854-5
• O Sactissima (Corelli) T-922.044.433-7
• Rondino egy Beethoven témára T-800.617.287-9
• Rosamunda - (balett) T-071.420.221-7
• Rondo all'Ungarese (Haydn) T-071.425.663-9
• 17. Ungarischer Tanz (Brahms) T-914.635.170-4
• Concerto Vivaldi stílusában
• Kadenciák Beethoven és Brahms hegedűversenyéhez T-070.029.915-5

• Encyclopaedia Britannica
• Legendary Violinsts Archiválva 2013. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Shelia Barr: Fritz Kreisler
• The Violin Site