Fűszerkömény
A fűszerkömény (Carum carvi) az ernyősvirágzatúak rendjébe és a zellerfélék családjába tartozó faj. A legelterjedtebb és legkedveltebb fűszerek közé tartozik, a Biblia is említést tesz róla. Európában a 13. században terjedt el. Zsíros olajat és fehérjét is tartalmaz. Az erősen fűszeres ízű mag (Carvi fructus) hatóanyaga az illóolajában levő karvon . Illóolajában kuminaldehid is található.[1] Egyéb nevei: konyhakömény, keménymag, régikömény, hasznos kömény. Jellemző kártevője a köménymoly (Depressaria daucella). Megjelenése20–50 cm magas, kétnyári növény. Gyökere gumós, fehér színű, ehető, édes ízű, aromás, hasonló a paszternákhoz. Szára csupasz, hosszában barázdált, keskeny lándzsás levelei erősen osztottak. Apró, fehér virágai ernyőben nyílnak, kerekded, barázdált termése 3–4 mm nagyságú, kissé ánizsos, enyhén borsos, mentolos ízű. A növény bármely része megmorzsolva erős illatot áraszt.[2] Farmakológiai hatásaiAz egyik kutatási eredmény alapján a kuminaldehid, kis molekulaként gátolja az alfa-szinuklein csomósodását,[3] amely olyan súlyos neurodegeneratív betegségekben játszik szerepet, mint a Lewy-testek által okozott elmebaj,[4] Parkinson-kór, és multiszisztémás atrófia.[5] Felhasználása
Fanyar, érdekes íze miatt más fűszerekkel ritkán kombinálják. Bizonyos ételekbe (saláták, körözött) beleszórják, másokba (kelkáposzta-főzelék, húsok) belefőzik, a rántott levesnél (köménymagleves) viszont a rántásba teszik. Levesek, saláták, főzelékek, sültek, káposztás, burgonyás, sajtos, túrós ételek, kolbászfélék, körözöttek, puha sajtok, péksütemények, pogácsák ízesítője; a savanyúságok és a savanyú káposzta elengedhetetlen fűszere. Fűszerkeverékek és -kivonatok alapanyaga. Egészben és őrölt formában is kapható. Jegyzetek
További információkInformation related to Fűszerkömény |