Gáldtő

	Gáldtő (Galtiu)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Marosszentimre
Rang	falu
Községközpont	Marosszentimre
Irányítószám	517678
SIRUTA-kód	7428
	Népesség
Népesség	506 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 08′ 35″, k. h. 23° 39′ 58″46.142972°N 23.666241°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 35″, k. h. 23° 39′ 58″46.142972°N 23.666241°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gáldtő témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Gáldtő románul: Galtiu, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Gyulafehérvártól északkeletre, a Maros bal partján fekvő település.

Története

Gáldtő nevét 1329-ben, majd 1333-ban említette először oklevél quartam partem ... p-is Galdtu ~ v. Galdtu néven.

1335-ben Petrus ds Zakalus de Galdtu néven említették, birtokosai ekkor a Gáldi nemesek voltak. 1329-ben Gáldi Adorján, nénjének, Margitnak, az őt Rákosdi Tamás özvegyeként illető leánynegyedet Gáldtő negyedrészében és tartozékaiban adta ki, és 1333-ban nem váltotta vissza. 1335-ben az okleveletGáldtői Szakállas Péter íratta át (Gy 2: 160).

A falu birtokosai a későbbiekben is a Gáldtői család és annak leszármazottai voltak.

Nevének későbbi változatai: 1441-ben és 1442-ben, 1538-ban Galthew, 1733-ban Gáld, 1750-ben Közep-Galda, 1760–1762 között Galdtő. 1808-ban Gáldtő vel Gáltő h., cum pr. Bekenszeg h., 1913-ban Gáldtő.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Tövisi járásához tartozott.

1910-ben 512 lakosa volt, melyből30 magyar, 472 román volt. Ebből 469 görögkatolikus, 14 református, 13 görögkeleti ortodox volt.

Híres emberek

Itt született 1782. február 2-án gróf Bethlen Lajos memoáríró.^[2]

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
↑ Gróf Bethlen Lajos: Önéletírása. In Erdély öröksége: Erdélyi emlékírók Erdélyről X. Két ország ölelkezése (1791–1867). Szerk. Makkai László. Budapest: (kiadó nélkül). 1941. 1–51. o.

Források

Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro

[2] Gróf Bethlen Lajos: Önéletírása. In Erdély öröksége: Erdélyi emlékírók Erdélyről X. Két ország ölelkezése (1791–1867). Szerk. Makkai László. Budapest: (kiadó nélkül). 1941. 1–51. o.

[1]

[2]