Görög jegenyefenyő
A görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) a Balkán-félsziget déli részéről származó, Magyarországon dísznövényként szórványosan kapható örökzöld. Elterjedése, élőhelyeA görög félsziget bennszülött növénye. Szórványosan már alacsonyan, a 700–1600 m között szokásos mediterrán bokorerdeiben, a karmazsintölgyes macchiában is megjelenik, és feljebb, az esősebb magashegyi övben uralkodóvá válik, zárt állományokat formál. MegjelenéseKözéptermetű fenyő: mintegy 15–30 m magasra nő. Koronája kúpos, de ha melléktörzseket fejleszt, kiszélesedik. Kérge sokáig sima, később kemény pikkelyekre repedezik. Érett vesszői sárgásbarnák, kopaszok. Tűi (különösen a felső ágakon) szúrósak, tobozain hosszúak a fellevelek. 1,5–3 cm hosszú tűlevelei a törzshöz közel ékvállúak, laposak, szúrós csúcsban végződnek. Fenn a hajtás felső oldalára hajlanak, csaknem hengeresek, szúrósak, a csúcshoz közel a színükön végighúzódik egy sor légzőnyílás. Tobozokat nemcsak a korona felső harmadában fejleszt, de gyakran az alsóbb oldalágakon is. A 12–18 cm-es tobozok vékony hengeres alakúak, éretten világos szürkésbarnák; felleveleik kinyúlók, ívesen visszahajlók. ÉletmódjaMeszes talajon is szépen fejlődik. Nem fagyérzékeny, és a késő tavaszi fagyok sem károsítják, mert későn fakad. A szárazságot jól tűri, de igazán jól csak nedvesebb környezetben gyarapodik. Ismertebb kertészeti változatai
JegyzetekForrások
|